Jó hírről számolt be az Erdély TV.Védelem alá helyeznek 397 sírhelyet a kolozsvári Házsongárd temetőben.Ezt Kelemen Hunor miniszteri aláírásával erősíti meg.Olvashatnak a temetőről is '
397 sírhelyet nyilvánítottak védetté a kolozsvári Házsongárdi
temetőben. Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság szerdai ülésén fogadta
el a síremlékeket tartalmazó listát. A bizottsági döntést Kelemen Hunor,
a kulturális tárca vezetője miniszteri rendelettel erősíti majd meg.
A Házsongárdi temető B kategóriás műemlék. Ez azonban nem jelentett
védettséget egy-egy síremlék számára. Az elmúlt években pedig többször
is megrongálták a több száz éves sírokat. Ezek a Műemlékvédelmi
Bizottság döntése nyomán egyenként is védettséget kaptak.
Kelemen Hunor
kulturális és örökségvédelmi miniszter
„Ezzel meg lehet fékezni, vissza lehet tartani egyrészt, másrészt pedig a
védettséget lehet biztosítani és a helyreállítást, de megakadályozni
csak ezzel nem lehet.”
A listán összesen 397 műemléksír szerepel. A sírok felmérését Kelemen
Hunor kulturális miniszter kezdeményezésére kezdték el. A munkát a
Házsongárd Alapítvány és a Kolozs Megyei Művelődési Igazgatóság végezte
el.
Tőkés Erzsébet
igazgató, Házsongárd Alapítvány
„Ez nem csak sírt jelent, sírkertet is, elhagyott követ, monumentális
építményt, kriptát, tehát tulajdonképpen mindent. Van olyan, ami
egyszerű betonsír, de neves ember nyugszik benne, tehát nagyon sokféle
változatra adtunk választ ebben a felmérésben.”
A védetté nyilvánított síremlékek 85%-a magyar származású
személyiségé. Többek között Dsida Jenő, Apáczai Csere János és Szilágyi
Domokos nyughelye szerepel a listán. Ezek a sírok eddig ki voltak téve a
rongálás veszélyének.
Székely Blanka
riporter
„Ilyen és ehhez hasonló pusztítások érték a Házsongárdi temető kriptáit
az elmúlt években. A 397 sír műemlékké való nyilvánítása a legmagasabb
fokú védelmet biztosítja a temető számára. Kolozsvárról Székely Blanka
tudósította az Erdélyi Magyar Televíziót.”
Forrás : http://www.erdely.tv/hirek/
Házsongárdi temető
A
Házsongárdi temető a
középkori Kolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. A házsongárdi temetőbe vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek
magyarok,
románok,
szászok az évszázadok folyamán. Ritka szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a
19. század végén híressé tették.
Nevének eredete
A Házsongárd név régebbi, mint a temető, eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölték így, ahol gyümölcsösök, kertek és szőlők terültek el. A név első írásos említése 1373-ból maradt fenn:
az Harsongardbely zeolek Myveltetesereis eo. k. legien gongiok Ne pwztullianak ely. A Házsongárd szó temetővel együtt történő említésére az első dokumentum 1834-ből áll rendelkezésre. A szakirodalom a nevet német eredetűnek tartja, de az nem tisztázott, hogy a
Haselgarten (mogyoróskert) vagy
Hasengarten (nyúlkert)
erdélyi szász változatából származik. Az is felmerült, hogy az egyik nagyobb birtok gazdájáról, Hasinschart kolozsvári szász polgárról nevezték el. Herepei János szerint a név összetett szó, ami a hárs + bongárd (szász nyelvjárásban gyümölcsöskert) tagokból áll.
Története
1585. május 11-én alapította a
kolozsvári közgyűlés, azaz a
százférfiak és a tizenkét esküdt együttes ülése, a
pestisjárvány kezdetén. Erre a célra a Torda utcai kiskaputól délre eső városi dinnyeföldet jelölték ki:
„Látván Istennek ostorát a halálozások naponkánt való gyarapodását és a temetőhelyek alkalmatlan voltát a sok benne fekvő testek miatt, mely szerint ahol sírt ásnak mindenütt eleven testre találnak együtt a felső tanáccsal elhatározták, hogy a Tordai utcai Kis ajtón kívül való földben, ahol mostan a dinnyét vetették, egy jó és tágas daran földet szakasszanak temető helynek ahová mind szegény és gazdag személyválogatás nélül temetkezzék, mely helyet jó örökös sövénnyel befonjanak.”A járvány miatt az eredetileg kijelölt terület hamar megtelt, így a temető déli irányba, a domboldalra terjeszkedett tovább. A temető kezdetektől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett. Az idő folyamán többször kibővítették, így jött létre
1739-ben J. F. de Gladys ezredes adományából a
lutheránus temetőkert, majd
1840-ben a régi zsidó temető. 1885-ben temetőt rendezték, sok gazdátlan régi követ kiemeltek a helyéről, kijelölték a parcellákat, elkezdték a fásítást. A
19. század végén a temetőt dél felé kibővítették, itt nyílt meg
1892-ben az új zsidó temető és
1914-ben a honvédsírkert. A halottas kápolnát és az irodaépületet
1897-ben építették.
1911-ben
Kohn Hillel és
Zsakó Gyula, az
unitárius kollégium friss végzősei, még hatvankét 1700 előtti sírkövet írtak össze, a legrégibb
1586-ból való volt. A 20. század végén még fellelhető legrégebbi sírkő
1599-ből maradt fenn, ez egy ereszes sírkő, amely a lutheránus temetőrészben található, de a Jelen-kripta oldalán található egy
1585-ből fennmaradt tábla is. A 14 hektáron több mint 400, főként magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk. A
kolozsvári román lakosság arányának növekedésével a temetőben is egyre több román sír található.
Noha a városi közgyűlés már
1892-ben megállapította, hogy „a jelenlegi köztemető annyira túlzsúfolt, miszerint közegészségi és közrendészeti tekintetekből továbbra már nem használható”, és 1893-ban már nem engedélyezték új sírok ásását, ma is ide és a tetején megnyitott új temetőben temetkeznek. A még 1885-ben megkezdődött temetőrendezési kísérletek többnyire balul ütöttek ki, inkább a régi kövek és a hagyományos összhang pusztítását segítették elő, mint a műemlékjelleg megőrzését. 1938-ban
László Dezső,
Bíró Sándor és
Jancsó Béla vezetésével 60 kolozsvári ifjú összeírta a sírokat,
Kelemen Lajos,
Benczédi Pál és
Puskás Lajos segítségével megfejtette a feliratokat, és a listát közzétette az
Ellenzék,
Keleti Újság és a
Patria hasábjain. Az új temetőben az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. Valamelyest enyhített a helyzeten a monostori temető megnyitása.
2010 áprilisában a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több mint kétszáz sír műemlékké nyilvánítását kérték a Kulturális és Művelődésügyi Minisztériumtól.