Masszázs mindenkinek .

Masszázsról mindenkinek .


Tisztelt Olvasó ' Szerkesztettem egy oldalt a masszázs témával.Miért ? Azért, mert megvagyok győződve a tapasztalataim alapján , hogy egyik leghatásosabb kiegészitő vagy alternativ gyógymódok egyike a masszázs.Több évtized tapasztalata alapján állitom , hogy a masszázszsal sok betegen tudtam segiteni. Sok örömet okozott , amikor azt láttam ,hogy a masszirozás által a betegek állapota javult. Több történetet tudnék leirni hogy bebizonyitsam ,
hogy milyen eredményeket értem el. De most nem irom le, mert nem szeretek dicsekedni. Dicsérjenek inkább a volt betegek. A figyelmet a MASSZÁZSRA irányitom. Remélem ,hogy a TISZTELT OLVASÓ talál sok hasznos információt. Néhány fő gondolatot leirok :

Ha Ön a masszirozással akar foglalkozni mint masszőr vagy csak a család tagjait vagy barátait akarja masszirozni, javasolva van néhány tanács .Jó ha megfogadja a következőket .

- Végezzen el egy tanfolyamot. Tanuljon szakavatott masszőröktől.Tanulja meg tőlük az alapvatő fogásokat.Ha nem tudja a legjobban megtanulni ne hadja abba , mert a gyakorlat segit Önnek. Ha könyvekből tanulja , akkor legyen megfontolt ,mert ne okozzon rosszat a paciensnek. Amit nem tud , ne gyakorolja. Majd megtanulja . Legyen alázatos és tudnia kell, hogy a masszázs nem csodaszer ' Ne gondola magárról ,hogy a legjobb , mert Önnél is van jobb.Élete végéig tanulhatja.

-Tanulja meg jól az anatómiát. Állandóan tanuljon , kutasson, olvasson , mert állandóan sok új információt kap. Mindig legyen kapcsolatba a beteg orvosával .Ha nem javasolja a masszázst az orvos ,akkor tartsa tiszteletbe. Legyen mindig pozitiv a hozzáállása , mert igy tud segiteni.
Legyen kitartó ,mert lehet , hogy sok idő tellik a javulás.Ha tud segiteni , akkor Ön feltöltődik pozitiv energiával. Legyen jó a fizikai kondiciója. Ha fáradt ,ne végezze . Azokat a módszereket
alkalmazza amelyek jó a paciensnek . Az alábbi információk csak informativ jellegűek.



A masszázsról általában

A masszázsról általában 1.A szellemi-testi-lelki állapot érintés-simogatás segítségével történő javítása-fokozása a legősibb, természetes gyógymódok közé tartozik. Az érintés -simogatás életszükségletünk: biztonságérzetet, örömöt, önbizalmat, megerősítést, melegséget, életerőt és energiát ad. A simogatás-érintés hiánya miatt sokkal ingerültebbek leszünk, csökken az immunrendszer védekezőképessége, és ez olykor akár depresszióhoz is vezethet.

A masszázzsal betegségeket előzhetünk meg, és az egészségünket őrízhetjük meg. Általa javítjuk a teljesítőképességünket, szépségünket. Feszesít és fogyaszt, hiszen megindítja a véráramlást, az anyagcserét, és ezáltal gyorsabban bomlanak le és ürülnek ki a salakanyagok a szervezetből. Ellazítja az izmokat, tehát nyugtató hatással bír. Javítja a vérkeringést, így vérkeringési problémák esetén is javallott. Számos kór tüneteit, panaszait enyhíti. Aromaterápiával kiegészítve a masszázs még nagyobb eredményeket érhet el a betegségek leküzdésében.

Kétféle alap masszázstechnikát különböztetünk meg:

* Nyugati masszázstechnikák:
a szervezet egyes mozgó apparátusainak (izmainak, inainak, csontjainak, ízületeinek) működését állítja helyre. (Például ilyenek: svéd, gyógy-, hátmasszázs)
* Keleti masszázstechnikák:
ezen technikák alapvető lényege és hitvallása szerint testünk egészsége attól függ, hogy a benne lévő energia mennyire tud keringeni, áramlani. A keleti masszázsok célja tehát az, hogy az energia szabad áramlását helyreállítsák. Feszült izmaink például gátolják az energia áramlását.


A két különböző alaptechnikából mára már számos új masszázstechnika fejlődött ki, melyek a következők:

* A masszázsról általánosságban 2.Talpmasszázs
* Gyógymasszázs
* Manager masszázs
* Sportmasszázs
* Svéd masszázs
* Ayurvéda
* Aromaterápiás masszázs
* Abhyanga masszázs
* Thai masszázs
* Lávaköves masszázs
* Orosz-tibeti mézmasszázs
* Shiatsu masszázs
* Udwarthanam masszázs
* MiaoMei masszázs
* Utahi sómasszázs
* Hangmasszázs
* Mauri masszázs
* Do-in masszázs
* Nyirokdrenázs


Forrás : http://novomove.com


Masszász technikák .

A jó masszázs titka a ritmus, a nyomás, a folyamatosság és figyelmes kapcsolattartás.

A masszázs legyen olyan, mint egy zenemű, az egyik simítás befolyik a másikba. Sokszor a legegyszerűbb mozdulat a legjobb érzés, ezért ne aggódj, ha nem emlékszel a következő lépésre, csak folytasd a simításokat. A mozdulat ismétlése segíteni fog, hogy rátalálj a megfelelő ritmusra: és maga a ritmus, az ismétlés az, ami olyan megnyugtató. A két kéz szinte hipnotikus erővel ösztönzi az elmét és a testet az ellazulásra.

A masszírozás elsajátításának legkönnyebb módja az, ha több fogást tanulsz meg egyszerre. Célszerűbb addig ismételni egy mozdulatot, amíg az már igazán jól megy, semmint egyikről átugrani a másikra. A legtöbb műveletet általában háromszor kell megismételni, de ha a partnerednek nagyon jól esik az adott simítás, és te is örömmel folytatod, akkor csak folytasd. Kísérletezz a mozdulatokkal, próbálj meg egy saját egyéni stílust kialakítani.

A mozdulatoknak összhangba kell lenniük a partner igényeivel. Ha az illető hiperaktív, akkor kezd energikusan, majd fokozatosan térj át a lágyabb és lassabb mozdulatokra. Ha a partnered levert, kezdj lassan és finoman, majd növeld a nyomás erősségét és gyorsítsd a tempót. A lassú simítások megnyugtatnak, míg a gyors mozdulatok serkentő hatásúak. Akkor is folytasd a masszírozást, ha a partnered közben elaszik: ez a relaxált állapot lehetővé teszi, hogy a simítások és a gyógyulás könnyen behatoljon az izomba.

A nyomás erősségét a partner érzékenysége határozza meg. Akkora nyomást kell kifejteni, amely fájdalom nélkül is hatékony. Ez egyénenként változó. Kezdetben a nyomás enyhe, ám a masszázs folyamán egyre mélyebbé válik, majd a vége felé ismét gyengül. A masszázs során gyakran megtörténik, hogy fájdalmas területhez érünk, amelyet mégis kezelni kell. Egy különösen fájdalmas pontnál a nyomás hatására az izmok védekezni kényszerülnek, ezáltal még jobban megfeszülnek. Ilyen esetben csökkentsd a nyomás erejét, és finom simításokkal, az izmok megnyújtásával lazítsd fel az adott területet, mielőtt mélyebb nyomást alkalmaznál.

Forrás: Clare Maxwell-Hudson: Massage. The Ultimate Illustreted Guide





Előkészületek .

Feszültségoldó, nyugtató, stresszoldó, lazító, gyógyító és elképesztően jó érzés, ez mind-mind a masszázsra jellemző.

A lazításhoz nyugodt helyre van szükség: csukd be az ajtót, húzd ki a telefont, teremts félhomályt. A helyiség legyen meleg és szellős. A masszírozást végző személynek elég térre van szüksége ahhoz, hogy partnerét könnyen körül tudja járni. Szűk helyen nehéz jól masszírozni.

Lényeges a partner kényelme

A masszírozáshoz bármilyen kemény felület megfelel. Van, aki a lapos fekhelyet részesíti előnyben, mások igénylik a törülközőből vagy kispárnából készített támasztékot. Az ágy nem a legideálisabb, mivel a matrac felfogja a nyomást. A masszázsasztal a legmegfelelőbb, egyes műveletekhez jobb, ha a partner ül. Bármilyen is a testhelyzet, fontos, hogy kényelmes legyen.

A meleg biztosításáról se feledkezz meg

A világ legjobb masszázsát is tönkreteszi, ha a partner fázik, tudniillik ilyen állapotban a test nem tud ellazulni. Gondoskodj arról, hogy a helyiségben meleg legyen, és sok törülköző legyen kéznél. Ha a padlón szeretnél dolgozni, teríts le egy vékony matracot vagy néhány pokrócot, így partnered nem fázik meg. Tartsd szem előtt, hogy bizonyos emberek fekvő testhelyzetben sebezhetőbbeknek érzik magukat, ezért a kezelés alatt takard be a partnered testét, és csak azt a területet tedd szabaddá, amelyiket éppen masszírozod. Ha lehetséges használj előmelegített törülközőt, mivel ezek növelik a partner komfortérzését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy úgy érezze, törődsz vele. Télen vagy hűvös helyiségben használj egy kisméretű meleg vizes palackot vagy elektromos melegítő párnát, hogy jobban felmelegítse az adott testrészt.

Hanyatt fekvés közben

A térdhajlatba helyezett kispárna ellazítja a derék izmait, a hasat és a két lábszárat, míg a fej alá tett összehajlított törülköző kiegyenesíti a gerincet.

Hason fekve

A boka alá helyezett párna vagy törülköző kényelmes a partner számára, különösen ha hajlamos a térdfájásra. Amennyiben az ágyéki gerincszakasz görbülete kifejezettebb, a has alá helyezett párna jó szolgálatot tesz. A mellkas alátámasztása segít ellazítani a nyakizmokat. Sokaknak segít az is, ha az egyik váll alá párnát helyezünk. Folytatjuk.

Forrás: Clare Maxwell-Hudson: Massage. The Ultimate Illustreted Guide



Története röviden .


A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A masszázs szó eredete nem tisztázott, hiszen származhat a francia massage szóból, ami viszont a görög massein (dörzsölni) szóból ered és gyúrást jelent. Eredhet azonban az arab mass (kézzel simogatni, nyomni), vagy a héber mases szavakból is. Az emberek már ősidők óta alkalmazták önmagukon a masszázst, ösztönösen nyomkodva � gyúrva � simogatva fájós testrészeiket. Később tudatosan is kezdték művelni, és alkalmazása ma már megtalálható a primitívebb és kulturális népeknél egyaránt. Papirusztekercsek írásai, különböző ősi feliratok és festmények is tanúsítják, hogy az ókori egyiptomiak a betegségek és sebek gyógyítására is alkalmazták a masszázst, első leírását egy ie.2700 táján keletkezett könyvben találhatjuk:



�A reggeli ébredés után, amikor a vér lassan áramlik és az ember ki van pihenve, a tenyérrel való simogatással elhárítható a megfázás, a szervek rugalmasak maradnak és a bajok megelőzhetők.�



A legrégebbi masszázsról szóló kínai feljegyzés Kong Fu-tól származik ie.2700-ból. A masszázst orvospapok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Ebből ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata. Egyesek szerint Kínából ered a malajziai thai masszázs is, melyet különleges kimozgatási technikája jellemez. A mai japán shiatsu csupán hasonlít a kínai módszerekhez; energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérőek. Japán eredetű a már hazánkban is ismert yumeiho masszázs is.



Indiában a masszázsnak régi hagyománya van, egészségügyi és rituális célból is végezték. Az Ajurvéda szerinti gyógykezelés elmaradhatatlan részét képezi. Ez a kezelési mód ie.1800 táján keletkezett. Abból áll, hogy gyógyfüveket, illatos növényi kivonatokat és olajokat dörzsöltek a bőrbe. A test lágy részeit simogatták, nyomkodták vagy gyúrták. Az arcon kezdték, törzsön folytatták, és a végtagokkal fejezték be. A végtagokon a széli részek felé végezték a műveleteket, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testből. Még ma is szinte mindenki ért hozzá. Az anyák masszírozzák kisbabáikat, és később a gyermekek is megtanulják ugyanazon kézmozdulatoknak szüleiken való gyakorlását.



A kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek és a perzsák gyógykezelésként alkalmazták a masszázst, főleg a sebesült katonák gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástrom relief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.



A görög�római kultúrában az orvosoknak érteniük kellett a masszázshoz. Hippokratész (ie.460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie.482-347) tanulta a masszázs módszereit, és az Officina Medici című munkájában foglalkozik ezzel a témakörrel. Galenus (isz.131-201) Tripsis című művében javallatokat és utasításokat közölt a masszázs fogásaival kapcsolatban. A masszázsmódszereket három csoportra osztotta � kemény, közepes és gyenge � majd a következőket írta:



�Javaslom a kezek simogató és körkörös mozgásának sokféle végzését, hogy lehetőleg minden izomrost mindenféle irányba elmozduljon�



Ismerteti ezenkívül a gladiátorok küzdelem előtti és utáni masszázsát is:

�Megkenik őket olajjal, és addig dörzsölik a testüket, amíg az vörös nem lesz�.



A görög származású Oribasius Aszklepiosz (ie.128-56) orvos a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszírozásával foglalkozott, és enciklopédikus munkájában összefoglalta máig is érvényes észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát. Julius Caesart idegzsábája miatt naponta masszírozták. Plinius római író olyan nagyra becsülte masszőrjét és annyira hálás volt neki, hogy a római császárt megkérte, részesítse a legnagyobb kegyben, és adja meg neki a római polgárjogot.



Celsius a legnagyobb római orvosok egyike reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban főleg termákban (meleg fürdőkben) és közfürdőkben alkalmazták.



Avicenna (isz. 980-1037) arab orvos, az Orvosi Törvények Könyvében részletesen ismerteti többek között a masszázst, valamint a hidroterápiával és a dietikával összekapcsolt masszázsformákat.





A reneszánsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis (isz. 1530-1606) Velencében írt �De Arte Gymnastica� című művében leírta a testgyakorlatok, fürdők és a masszázs együttes alkalmazásának módszereit és jótékony hatásukat.



Pehr Henrik Ling (1776 -1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár behatóan foglalkozott a torna és a masszázs rendszerével. Ismertette a masszázs technikáját, hatásait és javallatait (Innen ered a �svéd masszázs� elnevezés). A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (Ling tanítványa) összegyűjtötték az addigi tapasztalatokat, és 1867-ben egy könyvet adtak ki a masszázsról, ami komoly összefoglaló munka volt. Finnországban is kialakult egy sajátos, egyszerű, regeneráló, frissítő, gyógyító módszer a finn masszázs, szauna kultúrával ötvözve.



Cook (XVIII. sz.) írásai arról tudósítanak bennünket, hogy Ausztráliában és tahiti szigetén az őslakosok dörzsöléssel enyhítették a fáradtságot, Jáva szigetén pedig egy speciális masszázstechnikát fogamzásgátlásra használtak (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították; a fogamzó képesség visszaállítható volt a méh visszahajlításával). 1779-es beszámolója szerint fájdalmas isiászából azután gyógyult meg, hogy tizenkét tahiti nő a feje búbjától a talpáig alaposan megmasszírozta.



Sir George Simpson 1895-ben megjelent Voyage around the World (utazás a világ körül) című útleírásában a Sandwich-szigetek lakóiról ezeket írta: �Szinte mindennap, sőt szinte óránként telezabálják magukat anélkül, hogy bármiféle testmozgást végeznének; azonban az a szokásuk, hogy lakoma után, és ahányszor csak alkalmuk van rá, dörzsöléssel (masszírozással) javítják a vérkeringésüket és emésztésüket, anélkül hogy ez kimerítené vagy kifárasztaná őket.�



Gustav Zander (1835 -1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira. A svéd masszázsnak számos más neves követője is volt, mint pl. a francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, valamint az orosz Berling és Pauli. Mosengeil vetette fel először a mechanikus hatásokon kívül az idegrendszeri hatások lehetőségét. Kirchenberg 1926-ban megjelent könyve után már a speciális masszázsfajták fejlesztésén dolgoztak.



A XX. sz. első évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett kialakultak a speciális masszázsfajták is. Head és Mackenzie az idegreflektorikus összefüggéseket is kihasználták. 1898-ban Head felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezt a felismert szegmentális összefüggést 1917-ben Mackenzie továbbfejlesztette és bebizonyította, hogy a megbetegedett belső szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Ezt először diagnosztizáláshoz használták, majd később kiderült, hogy fordított irányban is működik (a zónák ingerlésével hatni lehet a belső szervekre) és terápiás célokra is felhasználható. A szegmentzónás összefüggéseken alapuló masszázseljárásokat reflexzóna masszázsnak nevezték el. 1952-ben Glaser és Dalicho továbbfejlesztették ezt a technikát, majd összefoglalták a szegmentmasszázs elméletét és gyakorlatát.



1929-ben Elizabeth Dicke freiburgi német gyógytornász saját problémáin és tapasztalatain keresztül jutott az általa megfogalmazott és gyakorlott kötőszöveti masszázshoz.



Hazánkban Mátyás király udvarában úgynevezett dögönyözők végeztek masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. A török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, és vele együtt a masszázs gyakorlata is. A fürdőmesterek folytatták tovább művelését, majd a pozitív német � osztrák behatásra nálunk is tudományos szintre emelték e kezelési módszert. Csupán a rossz gazdálkodás az oka annak, hogy gyógyvizeink által nem vagyunk a világban �fürdő nagyhatalom�.



A masszázs gyakorlata egyre differenciáltabbá válik. A tudomány fejlődését követve, ám alapjait megtartva ez a terápia is egyre változik. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két fő csoportra lehet osztani, az ázsiai és az európai stílusra, melyeknek vannak találkozási pontjaik, de hagyományos filozófiájuk különbözőek.




Egy kincset érő érintés - a masszázs



"Ha nincsenek orvosaid, legyen orvosod ez a három: vidám kedv, nyugalom, mértékletes élet." -A salernói iskola tanítása-

Elolvasva az idézetet, joggal állíthatja bárki, hogy könnyű mindezt mondani, na de betartani már annál nehezebb. Nem is csoda, hiszen nagyon sokat változott a világ az elmúlt évtizedek alatt.

Egyre többen végeznek ülő munkát, egyre nagyobb elvárásoknak kell megfelelni, sokan fogyasztanak egészségtelen ételeket és maga az étkezés is egyre kapkodóbbá vált. A testmozgás, pedig szinte teljesen háttérbe szorult mára. Fáradtan haza érve alig várja az ember, hogy egy meleg fürdő után befekhessen a puha ágyba, és végre eljöhessen a nap fénypontja az alvás. A gond csak akkor van, ha már ez sem megy ilyen magától értetődő módon, hiszen a napi stressz és feszültség nem illan el egy varázsütésre. Sokak számára az ellazulás, relaxálás és pihenés nem könnyű feladat, főként azoknak okoz problémát, akik egész nap nagy nyomás alatt állnak. Sokaknál alakul ki nyak, -hát, derékfájdalom, a szemek égő érzése jelzi a túlterheltséget, s mindezek vonják maguk után az ingerlékenységet, magas vérnyomást, depressziót vagy szorongást, mely bizony meghatározza az éjszakai alvásunkat is. Biztosan érezte már mindenki, hogy reggel fáradtabban ébredt fel, mint mikor este lefeküdt. Persze tagadhatatlan, hogy azok, akik ilyen munkakörben dolgoznak többnyire jó anyagi háttérrel bírnak, de ennek meg van az ára. Ha a jelentkező tüneteket figyelmen kívül hagyjuk, könnyen alakulhatnak ki komoly egészségügyi problémák. Miközben egyre többen érzik úgy, hogy elvesztették testi-lelki egyensúlyukat, hiányzik a boldogság az életükből, nehezen tudnak feltöltődni, és egyre inkább eluralkodik rajtuk az elégedetlenség, valahogy feledésbe merülnek azok az aprócska dolgok melyeket, ha nem próbálunk ki, nem is tudhatjuk, milyen sokat képesek tenni lelki felüdülésünk érdekében.

Egyik ilyen stresszoldó és energiát adó kényeztetés lehet a MASSZÁZS. A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb módszer egészségünk és főként lelki harmóniánk megteremtésére és megtartására, mely teljesen mentes mindenféle káros hatásoktól. A masszázsterápia serkenti a vérkeringést, jótékony hatással van az idegrendszerre, kiválóan oldja a feszültéséget, felfrissíti a bőrt és feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmust, vérnyomást és a keringés helyreállását.

De mit is jelent a masszázs konkrétabban? A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger. Többfél masszázs létezik, hatásaik elismertek, érdemes bármelyiket kipróbálni.

Nézzük csak, miféle masszázsok közül is válogathatunk, s melyiknek milyen hatási vannak.
Egyik legelterjedtebb masszázsfajta a svédmasszázs: Az elnevezés Henrik Pehr Ling svéd vívómestertől származik, aki az első orvosilag is elismert leírást adta a masszázs és torna rendszeréről. Hatását tekintve frissít, relaxál, kondicionál és stresszoldásra is kiválóan alkalmas. A masszázs célja lehet a gyógyítás, izomlazítás és stresszoldás is. A svédmasszázs mai korunk egyik legelterjedtebb masszázsfajtájának számít. Az masszőr: simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokat alkalmazva frissíti fel a testet. A svédmasszázs előnye, hogy lágy, lazító mozdulatokat is tartalmaz, így nem csak az izmokkal foglalkozik. Igazi ellazulást képes adni a megfáradt testnek-léleknek egyaránt. Öt fő masszázsfogással dolgozik a masszőr. A simítások két fajtáját (felszínes és mély simítás) használva segíti elő a testi ellazulást. A mélysimítások mindig a szív felé irányulnak, s a vérkeringést és testnedvek keringését segítik. A gyúrás fajták ellazítják az izmokat és serkentik a vérkeringést. A rezegtetések és vibrációk lazítanak és stimulálnak. Az izmok tonizálására az ütögetés különféle formáit alkalmazzák, melyek lehetnek erősek, enyhék, lassúak és gyors mozgásúak egyaránt. A dörzsölés is a svédmasszázs-technikák egyik fajtája, mely két újjal, a gyűrűssel és a mutatóval történik. Kiválóan alkalmazható idegbecsípődés, hátfájás, és zsibbadás esetén. Ha igazán értékes masszázst szeretne, akkor minimum 45 perces kényeztetésben részesítse testét, de a 60 perces az igazi. Az igazi masszázs fájdalommentes, felüdítő és feltöltő hatású kell, legyen. Önfeledten adja át magát az élvezetnek, ne gondoljon a munkára és a napi problémákat is zárja ki gondolataiból. A masszázs egy olyan kikapcsolódás, mely egészségünket is erősíti. Ha fájdalmat érez, mindenképpen jelezze a masszőrnek, ne higgye, hogy ez a normális. Próbáljon lazítani, melyet az egyenletes légzés is segíthet. Próbáljon figyelni mély légvételeire, ezzel is segítve az ellazulást és az egyéb gondolatok kiszűrését. Csak önmagára koncentráljon, és legalább havonta egyszer látogasson el masszőréhez.
Másik igen ismert masszázsterápia a távolkeleti masszázs, melynek több fajtájai ismert:

* Thai frissítő masszázs:

Több száz éves keleti masszázsfajta, mely az ujjak, a térd, könyök és a láb bevonásával élettani pontokat stimulálnak, melyek testileg és lelkileg is frissítik az embert.

* Shi Tao arcmasszázs:

Ennél a fajtánál a arc és az agy teljes kikapcsolódása áll a középpontban. Az arc energiavonalainak átmasszírozásával frissít fel.

* Shi Tao lávaköves talpmasszázs:

Egy ázsiai gyógynövénykivonat és egy vulkánikus lávakő segítségével a talp reflexpontjain keresztül oldja a stresszt és tölt fel energiával.

* Ayruvédikus relax masszázs:

Ez egy ősi indiai tudományon alapuló masszázsfajta, mely gyógynövény olajok, és speciális masszázsfogások segítségével teremeti meg a belső harmóniát.



Végül egy még nem annyira ismert masszázsfajta az orosz tibeti mézmasszázs, mely a méz gyógyító erejét használja fel a szervezet tisztítására. Ez a módszer egyaránt ismert a tibeti-kínai orvoslásban és az orosz népi gyógyászatban. A módszert elsősorban gerincbántalmak és reumatológiai betegségek estén alkalmazzák, de nagyon hatásos krónikus nátha esetén is. A kínaiak azt tartják, hogy az egészség feltétele az életenergia, a csí akadálytalan áramlása a testben. Ha ez az áramlás valahol megakad, ott betegség alakul ki. Ezzel száll szembe a méz gyógyító ereje, mely képes szabályozni a test energiaáramlását, és visszaállítani egészséges egyensúlyát. Természetesen ezzel a masszázsfajtával nem csak betegségeket gyógyítanak. Előszeretettel alkalmazzák a teljesítmény és általános jólét fokozására, megtartására is.

Aki már kipróbálta valamelyik masszázsfajtát, az tudja, milyen csodálatos érzés, amikor egy fáradt nap után �végiggyúrják az embert� és végre energiával telve, kiegyensúlyozottan térhetünk be akár otthonunkba estefelé és egy nyugodt, pihentető éjszaka után másnap újult erővel kezdhetjük meg a napi teendőnket. Mindenkinek ajánljuk, próbálja ki egyszer, az élmény felejthetetlen lesz a hatás, pedig maradandó. Aki még egy kicsit bátortalan, próbálja ki először az arcmasszázst, de semmiképpen nem szabad kihagyni, a teljes testet érintő svédmasszázst. Meglátják,megéri.












Frissítőmasszázs



Hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal.Általában kevés mozgású, egészséges emberek számára ajánljuk. Bizonyos mértékig pótolja az aktív mozgást. Lényege a test összes izmára kiterjedő, erőteljes, frissítő, éliénkatő, kondicionáló masszázs, melyet általános masszázsnak is nevezünk. Kb. 1 órát vesz igénybe. A mellkas, has, valamint az arc területe nem tertozik az általános masszázs keretébe. Végezhetünk félmasszázst is, amikor csak a testfelére terjed ki a kezelés. ( hát-nyak-felsővégtag; csípő-far-alsóvégtag). Ez kb. 25-30 percet vesz igénybe. A teljes masszázst hetente 2 esetleg 3 alkalommal végezhetjük. A félmasszázst heti egy pihenőnap beiktatásával mindennap alkalmazhatjuk.

Svéd masszázs

A Svéd masszázs:
Igaz,hogy a "klasszikus masszázsnak is nevezett technikát csak a XIX. században dolgozta ki Per Henrik svéd gyógytornász és J. Georg Mezger holland orvos,az azonban vitathatatlan,hogy gyökere egyértelműen az ókori görög-római kultúrában keresendő.

A masszázs olyan művelet amelyet a bőr felületén kézzel végzünk. A kezelések betanult, módszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások sorozatából állnak. Célja, hogy a bőralatti szövetek, különösen az izomzat állapotát helyileg, illetve a távolhatás révén az egész szervezet működését előnyösen befolyásoljuk.

A svédmasszázs fogásait alkalmazó maszázst különböző célzattal végezzük.

* Frissítőmasszázs
* Gyógymasszázs
* Sportmasszázs

A svéd masszázs öt alapfogást alkalmaz: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció. A modern masszázs ezt még kiegészíti a kirázás és kimozgatás műveletével.


Ajánlott: reumás betegségek, neurológiai zavarok, műtétek, sérülések okozta mozgás-szervi problémák, szívpanaszok, magas vérnyomás,bronchitis,légzési és pszihoszo-matikus problémák, tartáshibák, csigolyák menti izommerevség, gyermekek fejlődési rendellenességei ellen.

Sportmasszázs

Sportolás után fellépő fáradtság, egyoldalú igénybevételből származó túlerőltetés megszüntetésére, sportteljesítmények fokozására alkalmazzuk.



Gyógymasszázs

A gyógymasszázst általában más gyógyító eljárással együtt használják (pl:gyógytorna), de önálló kezelésként is alkalmazható. a gyógymasszázs másik elnevezése orvosi masszázs. ebben az elnevezésben az a törekvés jut érvényre, hogy a kezelést a gyógymasszőr az orvossal megbeszélve és ellenőrizve végezze. A gyógymasszázshoz tartozik a reflexzóna masszázs, melynek több formája van: Szegment masszázs, Kötőszöveti masszázs, Csonthártya kezelés. Ezen masszázs formák közös vonása, hogy a reflexivek útján a belső szervek funkcióira fejtik ki hatásukat. Művelésük speciális szaktudást igényel.

A masszázs ellenjavallatai:

A masszőrnek nemcsak a masszázs kedvező hatásait kell ismernie, de azt is tudnia kell, hogy melyek azok az esetek, amikor nem segítünk, sőt inkább ártunk a betegnek.

* Lázas betegség
* Vérzékenységgel járó betegség (leukémia, haemophilia)
* Menstruáció (főleg az első napokban)
* Fertőző betegség
* Tüdő, mellhártya heveny megbetegedései, TBC
* Bőrbetegségek (csak egészséges bőrön masszirozunk)
* Rossz indulatú daganatos betegség
* Egyes pszichiátriai betegségek
* Akut izületi gyulladás
* Csontsérülések, izom,-szalagszakadások heveny szakaszába



Masszázs



Ha volt már része a masszázs élményében, akkor tudja milyen csodálatos közérzetet teremt. Aki még nem tapasztalta jótékony hatásait, itt az ideje, hogy kipróbálja!

Modern társadalmunk sok anyagi javat biztosított számunkra, ugyanakkor a vele járó stresszes, rohanó életmód és a belőle származó testi-lelki egyensúly elvesztése lehetetlenné teszi az általános elégedettség és boldogság fenntartását. A rohanó életmóddal járó stressz, aggodalom, kevés testmozgás, helytelen testtartás és az egyoldalú fizikai megterhelés aszimmetrikus-túlfeszített izomtónus kialakulásához vezet. A nyak és vállizmok akaratlan, tartós feszülése gátolja az agy vérellátását, ami a szellemi funkciók gyengülését, depressziót, fáradékonyságot, lobbanékonyságot és a tűrőképesség csökkenését eredményezi. Sajnos a legtöbb ember nem ismeri ezt a hatásmechanizmust, nem tulajdonít neki jelentősséget, vagy egyszerűen nem veszi észre önmagán a tünetek jelentkezését kellő időben.

A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb természetes (káros mellékhatásoktól mentes) módszer, a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A testéből csak egy van, ne feledje. Jól viselje gondját!
A masszázs definíciója és jótékony hatásai

A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikai gyógyulás. Az ember testét érő manuális mechanikai behatások részben közvetlenül, részben közvetve (neurohormonális úton) befolyásolják a sejtek és szövetek működését, elsősorban lokálisan (nedvkeringés, izomtónus), de távoli a szervekben is (zsigerek, központi idegrendszer).
Enyhíti a stressz hatásait

Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mégis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb.

A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A masszázsterápia segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket. Minél inkább tudatosodnak a test reakciói, annál gyakrabban fogja időben felismerni a feszültségek kialakulását, és így tudatosan megszabadulhat azoktól, még mielőtt kifejthetnék káros hatásukat a szervezetre.
Jobb alvást biztosít

A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tűrő- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges.

A relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.
Fokozza az izmok teljesítőképességét

A masszázs közvetlen hatásaként csökken az izomtónus, fokozódik az anyagcsere és így növekszik az izmok rugalmassága és teljesítőképessége. A fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Ezt a hatást használják ki a sportmasszőrök az aktív sportolók felfrissítésére, és teljesítményének fokozására.
Javítja a bőr állapotát

A nap, szmog, hiányos étrend és a természetes öregedés mind hozzájárulnak a bőr kiszáradásához, ráncosodásához és fiatalos jellemzőinek általános elvesztéséhez. A masszázs kitágítja a bőr kapilláris ereit, ezzel növelve a létfontosságú, sejteket tápláló anyagok felvételét, és felgyorsítja az ártalmas méreganyagok eltávolítását. A fokozott vérkeringés elősegíti a bőr megfelelő nedvességtartalmának biztosítását, megakadályozva annak kiszáradását és viszketését.
Enyhíti a krónikus fájdalmat

Nagyon sokunknak sérülésekből vagy betegségekből származó krónikus fájdalmakkal kell élnünk mindennapjainkat. A masszázsterápia segíti a fájdalmat előidéző állapot megszüntetését, azon kívül önmagában is fájdalomcsökkentő hatású. A szakképzett masszőr-terapeuta kezével olyan ingerületeket gerjeszt a szövetek érzékelő idegvégződéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják a krónikus fájdalmi ingerületek eljutását az agyba. Ezenkívül az agyat endorfin (a test természetes érzéstelenítőjének) kiválasztására készteti, ami mesterséges gyógyszerek használata nélkül enyhíti a fájdalmat, és a kellemetlen közérzetet.
A masszázs hatása magzati és idős korban

Már az anyaméhben fejlődő magzat is részesül természetes és automatikus masszázsban az anya testének mozgása által.

Idős korban a rendszeres masszázs nem csupán frissességet ad, de a megerőltetés és a sérülések kockázatát is minimalizálja. Segíti a betegek és gyengélkedők felépülését, valamint oldja a feszültséget. Enyhíti az öregedéssel együtt járó magányérzetet. Az öregek sokat szenvednek a simogató kéz hiányától.

Masszázsfajták

Svédmasszázs

(frissítő, kondicionáló, relaxáló, stresszoldó)


A legelterjedtebb nyugati masszázsfajta. Eredeti formája ötvözi a masszázst és a testgyakorlatokat. A masszőr simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokkal frissíti fel a szervezetet. Fizikai és neurohormonális hatása elősegíti az esetleges betegségek gyógyulását. A vérkeringés és az emésztés javítása érdekében – a hagyományos módszer szerint – a páciensnek is el kell végeznie néhány testgyakorlatot, de e nélkül is kiváló hatást lehet elérni vele. Csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), felgyorsítja a sérülések utáni felépülést, megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek előtt elősegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását.
Sport masszázs

(mélyszöveti, erőteljes m., mozgékonyság és teljesítményfokozó)

Nem kell olimpiai versenyzőnek lennie ahhoz, hogy kihasználja a sportmasszázs mély szövetekig ható erőteljes mozdulatainak kiváló hatását. Bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatólag hat a sportolóra. A testmozgás előtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetőséget. A testedzés után feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.
Reflexzóna- ill. talpmasszázs

(frissítő, erősíti az immunrendszert és a szervezet öngyógyító mechanizmusát)

A reflexológia kimutatta, hogy kapcsolat áll fenn a testszervek és a bőrfelület meghatározott pontjai között. Ez a kapcsolat a talpon lévő reflexzónákon a legkifejezettebb. A reflexfelület és a hozzá tartozó szerv közötti kapcsolat kétirányú. A szerv rendellenességei túlérzékennyé, nyomásra fájdalmassá teszik a neki megfelelő reflexpontot. Az ilyen fájdalmas pontok a megfelelő szervek betegségeire utalnak. Ez a kapcsolat fordított irányban is hatékony, tehát a fájdalmas zóna masszírozásával serkenthető a hozzá tartozó szerv öngyógyítási folyamata. Ez a masszázsfajta némi fájdalommal jár, ami csak a masszázs ideje alatt tapasztalható, de utána kellemes közérzetet teremt, és hatékonyan elősegíti a szervezet természetes öngyógyító folyamatát.
Narancsbőr-masszázs

(a narancsbőr tüneteinek enyhítésére, megszüntetésére)

A cellulit vagy narancsbőrként ismert horpadásos bőrrendellenesség a zsírsejtek megkeményedését jelenti. Ez olyan kollagénrostokból álló zsákocskák csoportja, melyek a zsírsejtek körül alakulnak ki, folyadékot és mérgező anyagokat zárva magukba. Főként a hason, csípőn, fenéktájon és a combokon alakul ki, és nem kizárólag a kövérség velejárója. Keletkezésének több oka is lehet, adódhat a helytelen étrendből, ami hozzájárulhat a mérgező anyagok és a zsírsejtek felhalmozódásához; másrészt pedig a vérkeringés elégtelen működéséből, ami mozgáshiány következménye lehet. A masszázs javítja a keringést, beleértve a nyirokkeringést és a szövetek frissítését is, és ezt a hatást a felhasznált speciális krém tovább fokozza. A várt eredmény csak hosszas és rendszeres masszázzsal érhető el.
Fogyasztómasszázs

(a súlyfeleslegtől való megszabadulás elősegítésére)

A súlyfeleslegtől való megszabadulást segíti elő. A masszőr a svédmasszázs fogásait alkalmazva erőteljes mozdulatokkal összetöri a zsírsejteket, és speciális zsírégető krémet masszíroz a problémás testfelületbe, ami növeli a hatást. A módszer hatékony, de csak megfelelő testmozgással és diétával kombinálva érhető el a várt eredmény.
Gyógymasszázs

(orvos utasítására végzett gyógyító-, rehabilitáló m.)

Az orvos utasítására végzett gyógyító jellegű, rehabilitáló rendszeres kezelés, melyet lehet különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint gyógytornával társítani. Ebbe a kategóriába soroljuk a szegment-, kötőszöveti- és a csonthártyamasszázst.

Szegmentmasszázs

Egyes szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat, és így funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. Egy szerv megbetegedésekor az azonos szegmentumhoz tartozó bőrfelületen, izmon, izületen és idegeken elváltozás jelentkezik. A szegmentmasszázs célja, hogy a megfelelő szegmentumokra kifejtett hatással a betegséget fenntartó reflexkört megszakítsa, és a szegment szöveti állapotában kialakult kóros funkciózavart normalizálja.

Kötőszöveti masszázs

A kötőszövet szerepe többrétű. Részt vesz a szervek táplálásában, raktározásban, védelmet nyújt a különféle mechanikai és fizikai ártalmakkal szemben. Duzzadó és sorvadó képességét könnyen változtatja. Ezek a tulajdonságok képezik a gondolati hátterét a kötőszöveti masszázsnak. Elizabeth Dicke német gyógytornásznő alsó végtagi érszűkületben szenvedett. A melléktünetként jelentkező derékfájdalmait a keresztcsont felett végzett “húzó fogásokkal” igyekezett enyhíteni, amikor alsó végtagjaiban bizsergést, átmelegedést érzett. Ezt a kezelést többször megismételte, így nem kellet megműteni a lábait. Tapasztalatai alapján kidolgozta és bevezette a kötőszöveti masszázst, mint új kezelési módot. E módszer nem kellemes ám hatékony.

Csonthártya masszázs

Ez az eljárás Vogler nevéhez fűződik. A test azon részein masszírozza a csonthártyát, ahol a csontot nagyobb izomréteg nem borítja. A kívánt terápiás hatást a kezelendő felületre gyakorolt szisztematikus nyomás kifejtésével éri el a masszőr. Mivel a csonthártya gazdag idegvégződésekben és igen érzékeny a nyomásra, ez a masszázsfajta sem tartozik a kellemes kezelések közé.
Orosz-tibeti mézmasszázs

(a méz gyógyító erejét hasznosító ősi módszer a szervezet tisztítására)

Ez a módszer a tibeti-kínai orvoslásban és az orosz népi gyógymódok között egyaránt ismert, és nem csak különféle betegségek gyógyítására szolgál, hanem

ideális módszer a teljesítmény és az általános jólét fokozására is. A mézmasszázs reflektorikus úton fejti ki hatását, és előnyös tulajdonságait a méznek köszönheti. A hagyományos kínai orvoslás szerint az egészség feltétele az életenergia, a csi akadálytalan áramlása a testben. Ha ez az áramlás valahol blokkolódik, akkor ez betegségek kialakulásához vezet. Ezen a felismerésen alapul a méz alkalmazása is, mert képes szabályozni a test energiaáramlását, és visszaállítani egészséges egyensúlyát. A módszer hatékony a gerincbántalmak, ferde hát, nyakszirtfájdalmak, reumatikus panaszok, neuralgiák, izületi problémák, migrén, hólyagbántalmak, krónikus nátha, vérnyomási rendellenességek, depresszió és potenciazavarok esetén.
Gyors - széken ülő masszázs

(ruhán keresztül végzett gyors m. stresszoldásra, frissítésre)

Ez főleg a siető városi, irodai ülőmunkát végző emberek számára biztosíthat gyors és hatékony felüdülést. A kimerült páciens fordítva, lovagló ülésben egy háttámlás székbe (vagy speciális masszőrszékre) ül, mellkasát a támlának támasztja és így a háta szabadon marad. A masszőr öltözéken keresztül (olaj és krém használata nélkül) gyúró, körkörös mozdulatokkal dolgozza át a gerinc két oldalát, a vállat, lapockát, a karokat és a medence egy részét. A nyak, tarkó és a halánték masszírozásával csökkenthető a munkahelyi stressz.

"Még a legegyszerűbb érintés is megnyugtató, feszültségoldó hatású. A gondoskodás, figyelmesség és összetartozás érzését kelti, ami életörömöt okoz."

Egészségét és teljesítőképességét megőrizheti a masszázs segítségével. Regeneráló hatása olyan jó közérzetet biztosít, ami semmilyen gyógyszerrel nem érhető el, és nincs káros mellékhatása. A masszázs egyúttal a kényelmes emberek sportjának is számít, mert passzívan ugyan, de alaposan átmozgatjuk minden izomrostját.



Felfrissülés céljából, idegi (stressz) és testi feszültség oldására (relaxáció)

Sportolóknál teljesítményfokozásra és a regeneráció gyorsítására

Orvosi javallatra, az ortopédia, reumatológia, belgyógyászat, ideggyógyászat és pszichiátria területén. Műtétek utáni rehabilitációnál, idegrendszeri, keringési és anyagcserezavaroknál.

Betegség megelőzésére

Ellenjavallatok:

Fertőző bőrbetegségek esetén.

Vérrög (trombózis) képződésre hajlamos személyeknél. Súlyos keringési betegségeknél kérje ki orvos véleményét.

A masszázsnak nem célja a hagyományos orvostudomány vagy gyógyászati módszerek helyettesítése, hanem annak kiegészítése, a gyógyulás elősegítése, ám legfőbb célja a betegségek megelőzése és a szervezet felfrissítése.

A MASSZÁZS HATÁSAI

A masszázs alkalmazásánál a szervezetben egymással sokban összefüggő élettani változások jönnek létre.

a./ A masszázs hatása a bőrre

A masszázs hatására a bőrben vérbőség keletkezik, közben emelkedik a bőr hőmérséklete.

A fogások alkalmazása közben olyan kémiai anyagok termelődnek, amik értágító hatásúak és a vérkeringést élénkebbé teszik, ezáltal hozzájárul a szövetek jobb táplálkozásához, élénkül a sejtek anyagcseréje.

Simító és dörzsölő fogások hatására meggyorsul a bőr felületén lévő, elhalt hámsejteknek a bőrrel való leválása és közben fokozódik a mélyebben fekvő fiatalabb sejtek növekedése. Hozzájárulnak a bor természetes rugalmasságának megőrzéséhez, a sorvadás csökkentéséhez, tónusának növekedéséhez. Masszázs közben fokozódik a faggyú- és verejtékelválasztás. Ezek a hatások hozzájárulnak a szervezet hőszabályozó folyamatainak kiegyensúlyozott működéséhez.

b./ A masszázs hatása a bőr alatti kötőszövetre

A mechanikai hatások hozzájárulnak a kötőszövet tartásának és rugalmasságának a biztosításában. A masszázs hatására a bor alatti kötőszövetekben gazdag vér- és nyirokérhálózat összehúzódik és kitágul és ezáltal fokozódik a keringés. A helyi szövetek táplálkozása javul, másrészt pedig az egész szervezet nedvkeringése élénkül. A masszázs mechanikai hatására, a vérkeringés fokozódására meggyorsul a különféle lerakódások felszívódása, csökken a lerakódott zsír mennyisége. A kezelés közben megszűnnek a bőr alatti kötőszövetben lévő feszülések, letapadások, hegedések.

c./ A masszázs hatása az izomzatra

Masszázzsal előkezelt izomzat teljesítőképessége növekszik, az elvégzett izommunka gyorsabb és kitartóbb lesz. Rendszeres munka után a sportolók teljesítőkészsége után az izomzaton alkalmazott masszázs elősegíti a fáradtság megszűnését, az izomzat könnyebben és gyorsabban kipiheni magát, mint az egyszerű pihentetés után.

Masszázs hatására csökkenthető vagy megszüntethető az izomzat tónusa. A fenti hatások létrejöttében szerepet játszik, hogy masszázs alkalmával javul az izomzat vérellátása. Olyan kapilláris erek is bekapcsolódnak az izomzat vérkeringésébe, amik nyugalomba vannak. Meggyorsulnak azok a bonyolult folyamatok, amik az izomzat működését kísérik. Masszázs alkalmával az izomzat összepréselődik és az izom működése kapcsán keletkezett fáradtsági anyagcseretermékek, salakanyagok könnyebben eltávoznak az izomból. A fáradtsági anyagcseretermékek eltávozását megkönnyíti az izomzat vérkeringésének fokozódása is.

ÁLTALÁNOS HATÁSOK

Alapvető a vérkeringés megváltozása. Masszázs hatására fokozódik a vérkeringés, megváltozik a szervezetben keringő vér eloszlása, a percenkénti pulzusszám és a vérnyomás. Fokozódik a nyirokkeringés is. A keringés fokozódása mellett változik az anyagcsere, a testhőmérséklet, a légzés, fokozódik a vizelet kiválasztás ezáltal a méregtelenítés. A masszázs hatással van az idegrendszerre is. Erős ingerlő fogások alkalmazása ingerlő élénkítő hatású, fokozza a szervezet aktivitását. Az előbbiekkel ellentétben nyugtató jellegű fogások a test elernyedéséhez, pihenéséhez járulnak hozzá.



Mire jó a talpmasszázs?


A reflexek önműködően zajlanak, az akarat közreműködése nélkül. A kezünket például ösztönösen visszarántjuk, ha bőrünkkel valami forrót érintünk, és libabőrösek leszünk, ha fázunk. Emésztésünket és vérnyomásunkat szintén reflexek szabályozzák. A szükséges utasítások közvetlenül futnak végig az érzékeny idegpályákon (pl. a bőrtől az izomig) és a testhez tartozó hírvivő anyagokon.

Ugyanígy a beteg szervekis képesek üzeneteket küldeni a külvilág felé, a szívfájdalom például a bal karba is sugárzik.A talpmasszázs kiindulópontja az, hogy testünk minden szerve összeköttetésben van talpunk különböző felületeivel.
A „közvetítőcsatornák” ezúttal az idegek helyett az energiapályák. Rajtuk keresztül a lábon bizonyos pontok masszírozásával közvetlenül ingerelhetők vagy nyugtathatók a szervek.
Fordított esetben a nyomás által kiváltott fájdalom alapján következtetni lehet az egyes szerv működésbeli zavaraira.

A kínai akupunktúra meridiánjai szintén energiapályák – ezek nem kimutatható ingervezető rendszerek, mint az idegkötegek vagy az erek. Itt az irányok meghatározóak, melyeken keresztül az energia továbbítódik. A talpmasszázsban kimutatható sikerek is igazolják, hogy ezek az összeköttetések léteznek. A reflexzónamasszázs gyökerei a kereszténység előtti időkig vezethetők vissza. Kínában a betegeket már 5000 évvel ezelőtt nyomómasszázzsal kezelték a bőr bizonyos pontjain. Ebből a manapság akupresszúrának nevezett eljárásból fejlődött ki később a tűtechnika, vagyis az akupunktúra.
Az amerikai őslakók is ismerték a reflexzónákat.


A térképhez hasonló sablont, amelyen a lábon lévő szervek láthatók, a század elején eszerint rajzolták meg.
A két láb a bal és a jobb testfélhez igazodva egységet képez. A kettős szervek területei tehát, mint például a vesék, mindkét lábon megtalálhatók. A középen elhelyezkedő testrészek, mint a pajzsmirigy, mindkét talp belső felületén keresendők. Bárki megtanulhatja.

A talpzónák masszírozását bárki el tudja végezni. Tájékoztatást lehet kérni gyakorló orvosoktól és természetgyógyászoktól.
Az önmasszázs hátránya az, hogy nehéz közben tökéletesen ellazulni, ráadásul a fogásmód, a nyomás által kiváltott érzés és a masszázs ritmusa eltérhet a megfelelőtől. Ezenkívül adódhatnak helyzetek, amikor nem szabad masszírozni, pl. ha valaki lázas vagy akut gyulladás van a szervezetében. Ezért, míg alaposan ki nem képeztük magunkat vagy konkrét panaszunk van, jobb a képzett terapeuta kezelése.
A szakember az előírásnak megfelelően egyenletesen váltakozva erősebb és gyengébb nyomásokkal masszíroz. A nyugtató hatású nyomkodásokon kívül a masszázzsal csillapítja az akut panaszokat, pl. az erős fájást vagy a görcsöt. A hüvelykujját közben állandó nyomással a reflexzónán tartja. Figyelembe kell venni, hogy a „nyugtató fogás” – hasonlóan a fájdalomcsillapító tablettákhoz – csak a tüneteket csillapítja, míg a betegséget nem szünteti meg, ezért azokat külön kell gyógyítani.

Mikor érdemes használni?
Elsősorban anyagcsere-betegségeknél, gerincbetegségeknél és csökkent hormontermelésnél születtek eddig sikerek: így pajzsmirigyprobléma és tarkófájás esetén feltétlen ajánlott. Pozitívan hat szív- és keringési panaszoknál is.
Kedvezően befolyásolja a légzőszervi (asztma, allergia),a hólyag-, a vesepanaszokat, az emésztési zavarokat, a reumát és a bőrproblémákat is.

A leírtak ellenére nem minden betegség gyógyítható kizárólag talpmasszázzsal. Komolyabb panaszok esetén feltétlen más módszereket is kell alkalmazni. Mellékhatások nem fordulhatnak elő, bár a tünetek eleinte felerősödhetnek – ilyenkor átmenetileg rövidebb és enyhébb kezelésre van szükség.
Figyelem! A felírt gyógyszereket semmiképp sem szabad orvosi javallat nélkül elhagyni a talpmasszázs alkalmazásakor!
A lelkiismeretes terapeuta először részletes beszélgetés során képet alkot a páciens egészségi állapotáról, majd óvatosan kitapogatja a talp fájdalmas pontjait.

A masszázs legfeljebb 30–60 percig tart – amíg a fájdalom alábbhagy. Tapasztalatok szerint a csiklandós páciensek is jól tolerálják a kezelést, ráadásul a kezelés nem terheli meg a pénztárcát. Segít a megelőzésben is.

A talpreflexzóna-masszázs sikeres, ősrégi módszer a betegségek megelőzésében és kiegészítő kezelésében. Mivel szerveink a testünkben futó energiapályákon keresztül összeköttetésben vannak lábaink bizonyos területeivel, a zónák masszírozása reflexszerű választ vált ki a megfelelő testtájakon. Így serkenti egyes szervek funkcióját, máshol viszont enyhíti a túlterhelést, segít az energiablokk feloldásában.

Jól kombinálható más alternatív gyógymódokkal, pl. Mayr-féle hasi kezeléssel, diétákkal, kolon-hidroterápiával, salaktalanító kúrákkal, akupunktúrával is. A többi kezelés hatását fokozza, így a gyógyulást felgyorsítja.


A masszázs története
!

A masszázst mint fogalmat mind ismerjük, hiszen ha valamely testrészünk fáj, ösztönösen nyomkodjuk, dörzsöljük azt. Ám a masszázs ennél sokkal több, egy az ősidőkből hozott, tapasztalt, ösztönös és tudományos művelet.

Arról, hogy ki, illetve kik volt voltak az elsők, akik a masszázst elsőként alkalmazták, nincsenek tényszerű adatok. Az viszont biztos, hogy az ókori nagy civilizációkban már ismert és kedvelt volt a masszázs. Közel-Keleten, Egyiptomban és Észak-Afrikában mágikus erőt tulajdonítottak e műveletnek, és afféle rituális szertartás keretein belül alkalmazták.

Kínában négyezer éves feljegyzések bizonyítják, hogy már tudatosan gyógyításra használták ezt az ősrégi tudományt az orvospapok, akik elsősorban idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek így. A régi nagy Indiában a lakosság egészségügyi jellegű vagy rituális eljárásokkal kapcsolatban művelte a masszázst. A perzsák, babiloniak, az asszírok és más keleten élő ősi népek gyógykezelésként használták, de már a zsidó szentkönyvek is felhívják a figyelmet a masszázs alkalmazására.

Az európai múltban az antik hellén világban teljesedett ki a masszázs, ahol már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták, és mindenféle porokat, keneteket használtak. Itt kiemelhető Herodikosz neve, aki híres tornász és orvos volt, és akit az orvosi masszázs megteremtőjeként is tisztelhetünk. A görögök módszereit a rómaiak is átvették, a testedző masszázsokra a fürdőkben került sor. Később reumás betegeknél is alkalmazták, majd új módszerként a torna és a masszázs együttes használatát kísérletezték ki.

A nem túl fejlődő nyugati hűbéri társadalomban eltűnt a masszázs, ám a virágzó keleten, az arab világban fénykorát élte. Avicenna híres arab orvos összefoglaló művében, az Orvosi Törvényekben felsorolta a masszázsfogásokat, sőt kiemelte a masszázs összekapcsolását a hidroterápiával. Európában a reneszánsz éleszti újra a masszázst és a tornát, innentől újra fontossá válik a test és annak edzése, karbantartása. Hazánkban Mátyás udvarában is feltűnik a masszázs, amit úgynevezett "dögönyözők" végeztek, különösebb végzettség nélkül.

A XVII. században az angol W. Harvey felfedezte a vérkeringést, ami ésszerű indoklását adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a keringés irányával. Angliában az 1800-as években megalakul az első masszírozó magánintézet, melynek alapítója W. Beveridga, aki maga is masszírozó volt. Az intézetben dolgoztak gyúrók (rubber), akik a bőrben tapintott lerakódásokat célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét. Úgy vélték, hogy ezek a legtöbb betegség okozói.

Amikor fejlődésnek indul az orvostudomány és a testedzés tudománya a modern időkben, a masszázs alkalmazásában is áttörés következik be. Az első modern tudományos alapokra épülő feljegyzéseket egy svéd vívómester, Pehr Henrik Ling írta, mellyel megteremtette a modern torna és masszázs alapjait, és ismertette a napjainkban is használt masszázs minden fogását. Az első írásos összefoglalás 1867-ben a holland JG. Metzgertől származik, az ő ténykedése tette a masszírozást önálló tudományággá. A svéd masszázsiskolának számos angol, német, orosz, francia képviselője volt. Közülük az egyik, a német Monsengeil az 1875-ös sebészkongresszuson beszámolt a masszázzsal elért eredményekről és a hatások elméleti magyarázatáról is. A XIX. század végén Bergmann kezdeményezésére a berlini egyetemi klinikán megalapítják az első állami masszírozóiskolát.

Más európai országokban és az Egyesült Államokban is tudományosan kezdtek el foglalkozni a masszírozással. Nem sokkal ez után megjelentek az első tankönyvek, köztük A. Hoffa ortopéd sebész műve, "A masszírozás technikája", melyet a mai napig is használnak.