1956 után : Életutak az állambiztonsági dossziékban

1956  után  azoknak  akik  részt  vettek  a  forradalomban  az  életük  nagyon  megváltozott.Sokan  a börtönbe  kerültek,  többeket  kivégeztek.Másokat  életük  végéig  megfigyeltek.Azt  lehet  mondani,hogy  1956-1962  között  volt  a  kádári  diktatúra  fénykora,melyet  a  magyar  nemzet  a  mai  napig  nem  tud  feldolgozni.Kell  erről  beszélni,mert  jó  volna  tiszta  vizet  önteni  a pohárba.De  ez  nagyon  nehéz.Ha  nagyon  fájdalma  is 'Ez  a  műsor  a  Magyar  Rádióban  erre  nagyon  alkalmas.

Fotó: MTI/Kollányi Péter

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találhatóak ma azok az anyagok, amelyeket az ÁVH a forradalom után gyűjtött össze, és amelyek alapján az 1956 utáni megtorlásokat levezényelték. 
Hallgassa meg!
 A Corvin közben vagy a Széna téren történt eseményeknek külön dossziét szentelt a megtorlás gépezete, és az ott felsorolt több száz, több ezer emberről azután szinte egészen a rendszerváltásig vezették a személyi mappákat: jelentések, ki- és lehallgatások jegyzőkönyveit.
A Corvin közi felkelőkkel foglalkozó, úgynevezett objektum dosszié úgy kezdődik, hogy „az 1956. október 23-án kezdődő ellenforradalom egyik legerősebb, legjelentősebb fegyveres csoportja a Corvin közi ellenforradalmi egység volt.” A dossziéban 612 név szerepel.
Az iratok a legtöbb esetben hűen tükrözik az érintettek későbbi sorsát is. Hiszen ha elítéltek és lecsuktak valakit, a börtönben is keletkeztek róla iratok, sőt, szabadulása után is megfigyelték – mondta Orgovány István kutatószolgálat-vezető.
A Kádár-rendszer legsúlyosabb tabuja volt ’56, aki valamilyen formán részt vett a forradalomban, haláláig vagy a rendszerváltásig megbélyegzettnek számított. A rendszerváltásig vezették azokat az operatív kartonokat, amelyek a megfigyeléseket tartalmazták – tette hozzá Cseh Gergő Bendegúz főosztályvezető-helyettes.
150 ezer operatív karton maradt fönn, ezek jelentős része az '56-os forradalom miatt megfigyelt emberekre vonatkozik.
A forradalom után sokakat fényképek alapján próbáltak meg azonosítani a hatóságok: az ÁVH begyűjtötte a családi fényképalbumokat is. A részvétel a fegyveres harcokban a legsúlyosabb vádnak számított. Számos olyan tragikus esetről tudnak a kutatók, amikor fiatalok fegyverrel pózoltak a fényképezőgépek előtt, és utána a képek alapján küldték börtönbe őket.
Az eljárások nagy mértékben koncepciózusak voltak, és azt is alá kellett támasztaniuk, hogy a forradalomban nem a munkásosztály képviselői, hanem az előző rendszer kegyeltjei, csendőrök, horthysta katona tisztek, nyilasok, vagy éppen alvilági elemek, bűnözők vettek részt, szervezték – mondta a főosztályvezető-helyettes.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára már egymillió háromszázezer kartont digitalizált. A főosztályvezető-helyettes szerint aki komoly szerepet vállalt, az már szerepel az adatbázisban. De a levéltár bárkit tájékoztat arról, hogy vele, vagy egyenes ági hozzátartozójával foglalkozott-e az állambiztonság.
Forrás : http://www.mr1-kossuth.hu/