Nyirő József(Székelyzsombor, 1889. július 18. – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Művei elsősorban erdélyi témákkal, erdélyi sorskérdésekkel foglalkoznak. Szókimondó, a korabeli politikai helyzettel szembeforduló magatartása miatt menekülnie kellett Romániából. 1944-ben a nyilaspuccs után a nyilas parlament tagja volt, majd a Német Birodalomba menekült. Művei kiadását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kommunista kultúrpolitika több évtizeden keresztül háborús bűnösnek bélyegezte.
1940-ben Corvin-koszorúval ismerték el munkásságát. 1941-ben, a második bécsi döntést követően behívott erdélyi képviselőként a magyar országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. Az Erdélyi Párt képviseletében ült a parlamentben. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő című képes hetilapot szerkesztette, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt.Romániában napirendre került a magyar-román viszony .Vajon lesz káros hatása Nyírő József újratemetésének ? Mit oldott meg a magyar kormány azzal,hogy segítette Szász Jenő választási kampányát? Mi a vélemény a romániai magyar sajtónak ? Az MTI összefoglalójából ezt olvashatjuk :
A nyilaspuccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben”, és a Német Birodalomba is együtt menekült a németeket kiszolgáló kormányzattal. 1945-től Németország nyugati megszállási övezetében, a bajorországi Wollabergben, majd Waldkirchenben élt. 1946-49 között a Magyar Harangok társszerkesztője volt. 1947-ben Rajk László belügyminiszter háborús bűnösként kikérte (sikertelenül) a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól. 1948-tól 1951-ig a Münchenben megalakított, a horthysta, nyilas emigránsok szervezeteként tevékenykedő Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete és az ugyanott alapított Magyar Kulturális Szövetség első elnöke lett.
1950-ben Madrid közelébe költözött. A Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt, és aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában. 1952-ben a Hungarista Magyar Hírszolgálat felkérésére és támogatásával részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Ugyanebben évben a Magyar Szabadság Mozgalom társelnökévé választották.
Forrás : http://hu.wikipedia.org/
Kolozsvár, 2012. május 29., kedd (MTI) - Magyar és román politikai beavatkozást egyaránt lát Nyirő József tervezett újratemetése ügyében a romániai magyar sajtó.
A Krónika című napilap vezércikkírója egyértelműnek tartja, hogy az új bukaresti hatalom "politikai kéjjel kapaszkodott bele az író vitatott politikai tevékenységébe, és rántotta elő a magyar kártyát". Hozzáteszi: a vita ma már arról szól, hogy melyik nép történelmében lelhető fel a legtöbb ellentmondásos személyiség, háborús bűnös, és közülük is melyik volt a legelvetemültebb.
"Ha őszinték akarunk lenni, a mi lelkiismeretünk sem lehet teljesen tiszta" - állapítja meg a cikkíró. Szerinte az újratemetés nemes ügyét semmiképpen nem lett volna szabad nyilvánvaló kampánycéloknak alárendelni. Aggasztónak találja hogy a hatóságok a jelek szerint immár tűzzel-vassal fognak fellépni azon iskolák és utcák ellen is, amelyek Nyirő József nevét viselik. "Még az hiányzik, hogy a könyveit kezdjék begyűjteni. Holott nem ártana, ha egyikbe-másikba beleolvasnának" - teszi hozzá a cikkíró, aki jellegzetes kelet-európai bohózatnak tekinti a történteket.
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=63945
A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó Elhantolt jószomszédság címen számol be a Nyirő József tervezett újratemetésével kapcsolatos pünkösdi eseményekről. A vezércikkíró szerint az ünnepbe ezúttal is belerondított a politika; most magyarországi segédlettel, az indulatok felkorbácsolásával, kegyeletsértéssel. "A Szász Jenő választási kampányának és RMDSZ elleni hadjáratának eszközévé választott szegény Nyirő József emlékét is megsértették" - véli a cikkíró, aki szerint be kellett látni, hogy ebben az esetben a román hatóságok viszonylag józanul és mértéktartóan jártak el.
"Bár az USL (Szociálliberális Unió - a román kormánykoalíciót alkotó pártszövetség) is kampányol, nem játszották ki a magyar kártyát, nem fokozták a román emberek felháborodását, elismerték az RMDSZ-nek is az ügyben tanúsított visszafogottságát. Ismételjük, viszonylag. (...) Ha jobban megnézzük, akkor bizony a Nyirő–Szász–Kövér oldalon volt a több hisztérikus, paranoid és komikus reakció" - véli a cikkíró. Szerinte nem a reakcióval volt a fő baj, hanem az akcióval. "Üzenünk a mélységesen tisztelt Országgyűlés kevésbé tisztelt urának: nálunk még van sajtószabadság, s bár tévedhetünk akár történelmi tények megítélésében, arra igényt tartunk, hogy minket ne manipuláljanak!" - zárja gondolatait az Új Magyar Szó vezércikkírója.
http://maszol.ro/vezercikk/szomoru_vasarnap_2012_05_29.html
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék vezércikkírója úgy véli, ha április végén nem kezdődik meg a magyar–magyar kampánycsörte Nyirő József újratemetése körül, ha nem próbálják kisajátítani az ügyet némely politikusok, esetleg a román közvélemény fel sem figyel a dologra. A "határok fölött átívelő gyalázkodás" azonban nem kerülte el figyelmüket, és mivel ők is a kampány részesei, bekapcsolódtak.
A cikkíró azonban úgy véli, hogy z ügynek lehet hozadéka is, hiszen "az önző, magafitogtató politikum vitája s a holtaktól rettegő román hatalom heves fellépése előrángatta a feledésből az életművet. Talán százak, ezrek váltak ismét kíváncsivá, ki is az a Nyirő József, mit alkotott, hogy ekkora pünkösdi vihart keverített" - vonja le a következtetést a Háromszék vezércikkírója.
http://www.3szek.ro/load/cikk/49675/akik_a_halottaktol_is_felnek
