Nyirő József „antiszemita magatartása” miatt nem ért egyet a román külügyminisztérium az író székelyudvarhelyi újratemetésével – derül ki azokból a válaszokból, melyeket tegnap adott a tárca az Agerpresnek. A hírügynökség kérdésére közölték: korábban már Budapest tudomására hozták a román fél álláspontját Nyirő József romániai újratemetésének ügyében. E szerint ezzel azért nem értenek egyet, mert a székely író második világháború alatti politikai tevékenysége „szélsőjobboldali, antiszemita magatartásra, egy fasiszta rendszerrel való együttműködésre utal”.Forrás : http://maszol.ro/
A román külügy emlékeztetett arra, hogy a két világháború között Nyirő József újságíróként dolgozott több erdélyi kiadványnál. Észak-Erdély 1940-es elcsatolása után a budapesti parlamentben tevékenykedett erdélyi képviselőként. Két szélsőjobboldali lap – a Magyar Erő és a Magyar Ünnep – főszerkesztője is volt. Az 1944. október 15-i államcsíny után folytatta tevékenységét az antiszemita törvényeket elfogadó „nyilas parlamentben”. Képviselői minőségében Nyirő József támogatta Szálasi Ferenc nyilaskeresztes kormányát.
Nem a legjobb pillanat Nyírő József újratemetése az erdélyi magyaroknak sem.A román belpolitika nagyon feszült,mivel közel a helyhatósági választás.Újratemetik Nyírő Józsefet, A temetés szervezői szerint igen.Csak a lényeg,hogy Székelyföld nem Magyarország része. A nemzeti érzelmű magyaroknak ez nem tetszik.Remélhető az hogy a román kormány valamely formában engedélyezni foglya Nyírő József újratemetését.Mit mondott Lukács Csaba az M1 Ma Reggel című adásában ?
Forrás : http://www.hirado.hu/Hirek/
Ki volt Nyírő József ? Miért hallottunk róla keveset.A román kormánynak igaza van ? Reméljük nem lesz diplomáciai botrány '
Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 18. – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Művei elsősorban erdélyi témákkal, erdélyi sorskérdésekkel foglalkoznak. Szókimondó, a korabeli politikai helyzettel szembeforduló magatartása miatt menekülnie kellett Romániából, majd Magyarországról is. Művei publikálását és bármilyen nyilvánosságra hozatalát a román és magyar kommunista rendszer betiltotta. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet a román kommunista kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte több évtizeden keresztül.
Nyirő József szobra Székelyudvarhelyen
Élete és munkássága
Nyirő József 1889-ben született Székelyzsomboron, Nyirő Mihály és Incze Amália gyermekeként. Édesapja a helyi római katolikus elemi iskola igazgatója volt. Józsefnek később még három testvére született. Tíz éves volt, amikor édesapja elhunyt.
Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1907-ben érettségizett), majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pazmaneumban tanult teológiát és filozófiát. A katolikus egyházi autonómiáról szóló latin nyelvű disszertációjával teológiai doktorátust szerzett 1912-ben. Ugyanebben az évben Nagyszebenben szentelték pappá.
Először Nagyszebenben, majd 1914-től Besztercén oktatott hittant 1915-ig, majd a Kolozs megyei Kide község plébánosa lett. 1919-ben, amikor Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből, és feleségül vette az alsórákosi Bedő Ilonát. Házasságukból később három gyermek született. A papi rendből való távozása után a Római katolikus egyház kiközösítette. Először Kidében bérelt malmot, hogy fenntartsa magát és családját, majd a következő tíz évben a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként.
1941-ben, a második bécsi döntést követően behívott erdélyi képviselőként az országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. 1940-ben Corvin-koszorúval ismerték el munkásságát. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő című képes hetilapot szerkesztette, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt.
A nyilaspuccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben”, és a Német Birodalomba is együtt menekült a németeket kiszolgáló kormányzattal. 1945-től Németország nyugati megszállási övezetében, a bajorországi Wollabergben, majd Waldkirchenben élt. 1946-49 között a Magyar Harangok című lap társszerkesztője volt. 1947-ben Rajk László belügyminiszter háborús bűnösként kikérte (sikertelenül) a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól. 1948-tól 1951-ig a Münchenben megalakított Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete és az ugyanott 10 szakosztállyal alapított Magyar Kulturális Szövetség első elnöke lett.
1950-ben Madrid közelébe költözött. A Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt és aktív szerepet vállalt az emigráció munkájában. 1952-ben részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Ugyancsak ebben évben a Magyar Szabadság Mozgalom társelnökévé választották.
Halála és utóélete
Hosszas betegség után - mialatt rendezte helyzetét egyházával - 1953 októberében egy madridi klinikán hunyt el. Utolsó óráiban szerető felesége és barátai álltak mellette. (Közkeletű tévedés, hogy élete vége felé kolostorba vonult volna, bűneiért vezekelve.)
Halála előtt néhány héttel, a Küzdelem a halállal című művében Nyirő József így írt:
Keserűen állapította meg: „A magyarok! Az egymást pusztító, pártoskodó, gyűlölködő, szanaszét szakadt, szerencsétlen magyarok, ez a fájdalmasan tragikus sorsú nép, az elveszett haza kísértetei! Lehet rájuk számítani? (...) Itt vívódom egyedül, elhagyottan a kopár hegyek tövében, de eddig még jó szót is alig hajítottak felém.”
„ Nem, nem, itt nem tudok meghalni, akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni, hallatlanul megkényszerített képzelettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt. Így talán könnyebb lesz. ” – Nyirő József
57 év elteltével, 2010-ben döntés született: a budapesti székhelyű Ábel Alapítvány és a székelyudvarhelyi Székelyudvarhelyért Alapítvány (Nyirő József első köztéri szobrát ez a két szervezet állította 2004-ben Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában) a Nyirő család leszármazottaival együttműködésben és a Magyar Köztársaság támogatásával hazahozzák a madridi Almudena temetőből és Székelyudvarhelyen újratemetik Nyirő József hamvait, valamint az író szellemi hagyatékának méltó ápolása érdekében átfogó programsorozatot szerveznek..
További információk : http://hu.wikipedia.org/
Számos tisztelője rótta le kegyeletét Nyirő József író hamvai előtt szerda délelőtt a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Az író munkásságát délután konferencia idézi fel a Magyar Írószövetségben.
Az 1953-ban Madridban elhunyt íróra emlékezők délelőtt tíz órától helyezhették el virágaikat a koporsónál, amely előtt díszőrség is tisztelgett. Az első órában mintegy félszázan rótták le kegyeletüket. Boér Zoltán, az erdélyi író újratemetésének egyik szervezője szerint Nyirő József dédunokái is megjelentek a ravatalnál.
Nyirő József erdélyi magyar író ravatala a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben
Tovább : http://www.metropol.hu/itthon/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése