A budapesti Kossuth Lajos tér az V. kerületben, a Duna partján terül el, a Lipótvárosban, az Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között. A tér az Országház miatt szimbolikusan a magyar államiság központja, így gyakori helyszíne az állami ünnepeknek, külföldi államfők és más vendégek köszöntésének, valamint egyéb közéleti, politikai rendezvényeknek.
Határai: Széchenyi rakpart 10., Akadémia utca 20., Garibaldi utca 2., Vértanúk tere 1. és 4., Szalay utca 1. és 2., Falk Miksa utca 1. és 2., Balassi Bálint utca 1.
A tér első feljegyzett neve Stadtischer Auswind Platz („Városi kikötő tér”) volt, ez az 1820-as évekből származik. Később hívták Városi Fészer térnek, Hajókászati térnek, Schiffauswindsamts Platznak („Hajókirakodási Hivatal tere”). 1854-ben keleti oldalán futott a Neuer Strassen Damm („Új védelmi gát”). 1853-tól Városi Tömő tér (Stadt Schopper Platz), 1880-tól az Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között a Dunáig: Tömő tér[1], 1898-tól Országház tér, 1918-19-ben Köztársaság tér, 1919-től újból Országház tér.
A 19. század második felében épültek meg a tér fontos középületei, melyek révén a magyar állam szimbolikus jelentőségű helye lett. Ezek közül legfontosabb a nyugati oldalon elhelyezkedő Országház épülete.
A magyar Országgyűlés az 1880-as években pályázatot írt ki a magyar Parlament épületére. A pályázatra beérkezett művek közül az elsőt valósították meg, ez lett a jelenlegi Parlament, a pályázat második és harmadik helyezettjei a Néprajzi Múzeum illetve a Földművelésügyi Minisztérium épületeivé váltak. Tehát egy téren belül egy pályázat első három helyezettjét építették fel, ami a világon egyedülálló. Mindhárom épület a magyar Parlament épületének pályázatán szerepelt.
Az állandó Országház építéséről az 1880. évi XLVIII. törvénycikk [2] rendelkezett. Ez kimondta, hogy az épületet a főváros ötödik kerületében, a Tömő téren (a mai Kossuth téren) kell emelni, a tervek pályázat útján készítendők el, és a törvény végrehajtásáról a miniszterelnök gondoskodik. 1881 elején létrejött a pályázat lebonyolítására hivatott Országos Bizottság, amely Tisza Kálmán miniszterelnök vezetése alatt az arra hivatott szervezetek képviselőiből, valamint Weber Antal és Ybl Miklós építészekből állt. A beérkezett 19 pályázati tervből az Országos Bizottság 1883. május 27-én Steindl Imre tervét fogadta el.
A Parlamenttel szemben, a tér keleti oldalán található a 19-20. század fordulójának egyik legszebb palotasora: a Néprajzi Múzeum (eredetileg Igazságügyi palota) és a a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
A tér jelenlegi nevét 1927. november 6-án kapta, amikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét.
Tovább : http://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-ter
Kossuth tér az első világháború előtt.Forrás : http://timelord.blog.hu
1944 előtt előtt bárki szabadon megérinthette az Országház falát, nem volt biztonsági kordon.
Forrás : http://timelord.blog.hu/
Az Andrássy-szobor felavatását követően és a Tanácsköztársaság idején
Horvay Kossuth-szobra az avatás után, illetve a bontást követően Dombóvárott.
A Kossuth tér a két világháború között, leaszfaltozva. Kép: fortepan.hu
Forrás : http://hg.hu/cikk/epiteszet/
József Attila a Kossuth téren 1927-ben .Forrás : http://www.litera.hu/hirek/jozsef_attila_a_kossuthon
Országház és a Kossuth tér a filmhiradókban
Ünneplés a Parlament előtt - 1918
A katonaság felvonulása az Országház téren -1918
Horthy bevonulása Budapestre a miniszterelnökkel - 1919
Válogasson tovább >http://filmhiradok.nava.hu/orszaghaz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése