Benyújtotta a kormány a 2013-as költségvetésről a törvényjavaslatot. Valóság vagy tündér mese ?

Benyújtotta a kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot Országgyűlésnek.

Az előterjesztés, amely 677,2 milliárd forint, GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számol, péntek este jelent meg a parlament honlapján.

A jövő évi büdzsé kiadási főösszege 15.476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14.799,7 milliárd forint.

A javaslat szerint a központi költségvetés bevételei 9.849,2 milliárd forintot, kiadásai 10.492,4 milliárd forintot tesznek ki, hiánya 643,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka.

Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiánnyal számol, 1.649,4 milliárd bevétel és 1.675 milliárd kiadás eredményeként.

A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási oldala egyensúlyban van, a javaslat szerint mindkettő 2.874,5 milliárd forint lesz 2013-ban.

A helyi önkormányzatok bevételeit 2.248,3 milliárd forintra, kiadásait 2.308,3 milliárd forintra tervezi a beterjesztett javaslat, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka.

Az előterjesztésben a kormány 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol, az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken 2013-ban a büdzsében szereplő makrogazdasági pálya szerint.

A javaslat 2014-re, majd az azt követő két évre is 2,5-2,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.

A fogyasztói árindex a makropálya szerint 2013-ban 4,2 százalék, a következő három évben 3 százalék lesz, ami megfelel a középtávú inflációs célnak.

A háztartások fogyasztása jövőre kis mértékben, 0,2 százalékkal nő, majd 2014-ben 2,1, 2015-ben 2,2, 2016-ban pedig 1,9 százalékkal.

A beruházások a tavalyi 5,4 százalékos visszaesés után az idén 2,3 százalékkal mérséklődnek, majd 2013-ban 0,3 százalékkal nőnek, a következő három évben pedig rendre 3,5, 3,5, illetve 3,8 százalékkal bővülnek.

A javaslat növekvő exporttal és importtal számol: az idei 4,7 százalékos kivitel-növekedéssel szemben jövőre már 8,8 százalékos emelkedést vár, majd a következő 3 évben 10,5-10,5 százalékot.

Az importban az idei 2,8 százalékos emelkedést a kormány szerint jövőre 8 százalékos bővülés követi, 2014-2016-ban 10,9-10,9 százalék.

A folyó fizetési mérleg az idei 3,3 milliárd eurós aktívum után jövőre 4,2 milliárd euró lesz, és a következő három évben is hasonlóan alakul. A GDP-arányos fizetési mérleg aktívum az idei 3,4 százalékot követően 2013-ban 4,1 százalék lesz, majd 2014-ben 4 százalék.

A kormány elköteleződött egy pénzügyi védőhálóról szóló megállapodás mellett

A kormány egyértelműen elköteleződött egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett, aminek a befektetői bizalomra és ezen keresztül a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásával megalapozottan lehet számolni - olvasható a 2013-as költségvetésről szóló, pénteken benyújtott törvényjavaslatban.

Az előterjesztésben a kormány reagál a Költségvetési Tanácsnak (KT) a büdzsé kapcsán megfogalmazott javaslataira.  A kormány emlékeztet arra, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően május 31-én megküldték a Költségvetési Tanácsnak a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetét. A tanács június 11-én küldte meg és tette közzé véleményét a tervezetről.

A tanács a tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely felvetné a törvényjavaslattal szembeni egyet nem értését - szögezi le a javaslatban a kormány.

A kabinet továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy minél előbb megkezdje és sikeresen lezárja azokat a tárgyalásokat, amelyek egy pénzügyi védőhálóról szóló, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) kötendő megállapodáshoz vezetnek. A magyar gazdaság iránti bizalom további erősödését szolgálja, ha rendelkezésre áll egy olyan pénzügyi védőháló, ami egyértelművé teszi a piaci szereplők felé, hogy Magyarország a globális környezet esetleg szélsőségesen kedvezőtlen alakulása mellett is fenn tudja tartani a gazdasági és pénzügyi stabilitást. Mindez nemcsak a pénzpiaci, hanem a reálgazdasági folyamatokra is kedvező hatást gyakorolhat - olvasható a törvényjavaslatban.

A KT azon véleményével kapcsolatban, hogy a 2013. évi gazdasági növekedés 1,6 százalékos kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érhető el, a kormány hangsúlyozza: a kabinet egyértelműen elköteleződött a nemzetközi szervezetekkel egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett, aminek a befektetői bizalomra és ezen keresztül a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásával megalapozottan lehet számolni.

Másrészt, írják, a költségvetés a háztartások fogyasztásában az idei jelentős visszaesés után jövőre is igen szerény, stagnálás körüli dinamikával számol, ami egyáltalán nem tekinthető túlzottan optimistának.

A tanács felhívta a figyelmet a beruházásokkal kapcsolatos kockázatokra, és az elmúlt negyedévben e téren bekövetkezett kedvezőtlen folyamatokra. A költségvetési tervezetben leírtak szerint az ebből adódó növekedési problémák jelentőségét azonban enyhíti, hogy az alacsony beruházási rátát elsősorban a lakossági beruházások alacsony szintje okozza, amelyek viszont nem járulnak hozzá a potenciális GDP növekedéséhez. A kormány kiemeli, hogy az ebből a szempontból sokkal fontosabb feldolgozóipari beruházások tavaly 25 százalékkal nőttek. A kormány ezenkívül mindent megtesz az alacsony hitelaktivitás élénkítésére.

A kormány - a makropálya megvalósíthatóságával kapcsolatos véleménykülönbség ellenére - a tanács felvetéseit, javaslatait elfogadta, és a megfogalmazott kockázati tényezők kezeléséről döntött. Ennek megfelelően a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat az Országvédelmi Alap előirányzatot 100 milliárd forintra emelte a kezdeti mintegy 50 milliárd forintos összegről. Arra is felhívja a figyelmet a kormány, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések mérlegsoron szereplő tartalék szintén felhasználható a tanács által megfogalmazott kockázatok kezelésére.

A kormány a tervezetben levezeti azokat a számításokat, amelyek szerint az Országvédelmi Alap előirányzata összesen 0,9 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedésre jelent fedezetet.
Hozzáteszik: implicit tartalékot jelent emellett, hogy a tervezet konzervatív hozampálya alapján számolta az államadósság után fizetendő kamatkiadásokat, azzal a feltételezéssel élt, hogy az átlagos hozamszintben mintegy 80 bázispontos csökkenés várható 2013-ban az ideihez képest.

Ám ennél jóval nagyobb hozamcsökkenésre is jó esély van, amennyiben létrejön Magyarország, valamint a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió közötti megállapodás, és 2013 tavaszán az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács döntést hoz a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. A kamatkiadásokat meghatározó kockázati felár (CDS) csökkenése így több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet a jövő év folyamán.

A Széll Kálmán Terv 2.0 programban szereplő intézkedések végrehajtására, a jogszabályok megalkotása folyamatban van. A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azokat a főbb adótörvény-javaslatokat, melyek megalapozzák a tervben szereplő intézkedéseket - olvasható a javaslatban.

Feszített tervezést igényel az uniós pénzek felhasználása

Magyarország a 2013. évi uniós és az ehhez kapcsolódó hazai források összegeinek meghatározásával a 2007-2013. évi programozási periódus utolsó évébe érkezett, amely a kötelezettségvállalási keretek 2015. évi kifizetése szempontjából feszített tervezést igényel - olvasható a parlamentnek pénteken beterjesztett költségvetési javaslatban.

A 2013. évi büdzséről szóló törvényjavaslat uniós fejezete 1.582,5 milliárd forint kiadással számol. Elsődleges cél, hogy az Európai Bizottság által a 2007-2013. közötti időszakot felölő hét évre Magyarországnak biztosított keretet az ország maximálisan le tudja kötni. Ezt szem előtt tartva a kormány folyamatosan napirenden tartja, és döntéseket hoz annak érdekében, hogy a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret - Új Széchenyi Terv - fejlesztési forrásait mind hatékonyabban és gyorsabban lehessen felhasználni.

A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 1.400 milliárd forintot irányoz elő, amelyen belül a legnagyobb tételek a Közlekedési Operatív Programhoz (KÖZOP) köthető 382,5 milliárd forint, a Környezet és Energia Operatív Programra (KEOP) köthető 252,8 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra szánt (GOP) 159,5 milliárd forint, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Programra leköthető 183,7 milliárd forint.

Kilenc jogszabályt módosít a kormány

Benyújtotta a kormány a 2013. évi központi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést az Országgyűlésnek pénteken, kora este, a javaslat kilenc jogszabályt módosít.

Az indoklás szerint erre az előterjesztésre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság határozata értelmében a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről külön folytat vitát és elkülönítve dönt.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.

A pénteken benyújtott megalapozó törvényjavaslat módosítja egyebek mellett a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényt, a sporttörvényt, valamint az államháztartási törvényt.

Utóbbi módosításával egyszerűsödik az előirányzat-csoporti és a kiemelt előirányzati struktúra. A kölcsönök előirányzat-csoport megszűnik, az abban szerepeltetett kiadások - jellegüktől függően - beolvadnak a működési vagy a felhalmozási költségvetésbe.

A beruházási kiadások kettőssége (kormányzati, intézményi) az eltérő finanszírozási szabályok 2012-es hatályon kívül helyezésével értelmét vesztette, ezért a módosítás egységes beruházások című kiadási előirányzat megállapítását javasolja. Emellett megszűnik a lakástámogatás kiemelt előirányzat és az ezen a tételen tervezett kiadásokat az egyéb felhalmozási kiadások tartalmazzák.

A részletes indoklás szerint az önkormányzati törvényt azért kell módosítani, mert az egyes feladatok jellege, és a feladatot az önkormányzatnak előíró jogszabályokban foglaltak eltérései miatt különbséget kell tenni az önkormányzatok által ellátandó egyes feladatokhoz nyújtandó, illetve nyújtható állami támogatások között is.

Így közvetlen feladatalapú támogatások csak egyes ágazati feladatokhoz kapcsolódnának, más ágazati feladatok ellátását pedig mutatószámok alapján támogatná az állam.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítására azért van szükség, mert a kórházak állami kézbe kerülése miatt "kiüresedett" a támogatási rendszer.

Tekintettel arra, hogy új címzett támogatások 2007 óta, új céltámogatások pedig 2013-tól nem indulnak, indokolatlan a címzett és céltámogatási rendszer az eddigi formában továbbműködtetése. Az erről szóló törvényben csak a folyamatban lévő beruházások esetében még alkalmazandó szabályokat szükséges megtartani - olvasható az általános indoklásban.

A sportról szóló törvény módosításának indoklásában az előterjesztő jelzi: a hatályos szabályozás alapján a játékadó bevételeket tervezni kell a sportért felelős minisztérium költségvetésében és a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben is, ami megkettőződéshez vezet. A módosítás ezt szünteti meg, tartalmilag azonban nem érinti a sportra fordítható pénzösszegek nagyságát.

A javaslat módosítaná a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényt is, mivel a kormány a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására.

A feladat ellátásának folyamatosságához, biztonságához nevesíteni kell a forrásként szolgáló Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtható támogatások között a programot azzal, hogy a szükséges forrás és a feladat ellátásáért felelős szervezet meghatározását az éves költségvetési törvényre célszerű bízni - olvasható a részletes indoklásban.

NGM: stabil államháztartás, bővülő gazdaság

Jövőre stabil államháztartási alapokon fordul át növekedésbe a magyar gazdaság - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM hangsúlyozza: a költségvetési trendfordulónak köszönhetően megbízhatóan és tartósan 3 százalék alatt marad a hiány.

A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat 2,2 százalékban jelöli meg a hiánycélt, amely - Európában az egyik legstabilabb államháztartási gazdálkodással - választ ad az adósságválság kihívásaira.

A költségvetési tervezet bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási, forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával - emeli ki az NGM.

A tárca emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban, egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság közepén a kormány olyan strukturális reformokat hajtott végre, amellyel hosszú távon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát, és az államadósságot is csökkenő pályára állította.

Forrás : http://www.hirado.hu/Hirek/