Budapest, 2012. június
26., kedd (MTI) - A Kúria kedden a korábbi jogerős elmarasztaló
ítéletét megváltoztatva felmentette Budaházy Györgyöt az alkotmányos
rend erőszakos előkészületének vádja alól, mert nem követett el
bűncselekményt.
Budapest, 2012.
június 26., kedd (MTI) - A Kúria kedden - a korábbi jogerős elmarasztaló
ítéletet megváltoztatva - felmentette Budaházy Györgyöt az alkotmányos
rend erőszakos előkészületének vádja alól bűncselekmény hiányában.
Budaházy
Györgyöt a 2006 szeptembere és 2007 márciusa között az interneten
közzétett tucatnyi írása miatt vádolta meg az ügyészség állam elleni
bűncselekménnyel, mert álláspontja szerint ezekben a szövegekben a
vádlott az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására buzdított.
A
Fővárosi Bíróság (FB) első fokon úgy vélte, hogy a bár a
szólásszabadság határait feszegetik az írások, a vádbeli bűncselekményt
nem valósítják meg, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hatályon
kívül helyezte. Az új eljárásban az FB már kimondta Budaházy György
bűnösségét, és egy év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre
ítélte, amelyet a tábla másodfokon helybenhagyott és jogerőre emelt. Ez
ellen a döntés ellen fordult felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb
Bírósághoz Budaházy és védője.
A Kúria kedden kihirdetett
ítéletében - helyt adva Szikinger István ügyvéd beadványának -
megváltoztatta a korábbi elmarasztaló határozatokat, és felmentette a
vádlottat, mert álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt.
Kónya
István, az eljáró tanács elnöke, a Kúria büntető kollégiumának vezetője
szóbeli indoklásában kiemelte, hogy a vád tárgyává tett magatartás, a
vádlott közzétett írásai nem alkalmasak bűncselekmény megállapítására. A
vádlott helytállóan hivatkozott arra, hogy amikor a korábban eljárt
bíróságok "összegezték" írásait, és következtetéseket vontak le belőlük,
az már nem az ő írása, "az már valami más".
A cselekmények
elbírálásakor azt kellett vizsgálni, hogy Budaházy írásai, agitációja
mennyire irányult közvetlenül Magyarország alkotmányos rendjének
erőszakos megváltoztatására - mondta a bírói tanács elnöke.
Az
írások részben múltbeli eseményeket értékeltek, részben pedig harcba
hívtak, és ez utóbbi alapvetően az ellenállás fogalomkörébe vonható, a
hatalom fellépésével szembeni erő felmutatására hív fel. Ebben a
vonatkozásban a Kúria kollégiumvezetője ismét csak egyetértően
hivatkozott Budaházyra, aki az utolsó szó jogán kiemelte: csak egyfajta
"defenzív erőszak" merülhetett fel a részéről, mintegy védekezés,
reagálás a hatalom támadására, nem pedig egy offenzív, támadó,
kezdeményező jellegű erőszak.
Kónya István szóbeli indoklásában
kifejtette: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása a legsúlyosabb
állam elleni bűncselekmény, nem csupán egyik vagy másik intézmény,
hanem az egész alkotmányos berendezkedés felforgatására irányul. Ebben
az ügyben a vádlott ugyan nem rejtette véka alá változtatási szándékát,
ám hogy ezt kifejezetten erőszakos módon kívánja véghezvinni, az nem
olvasható ki a szövegekből.
Budaházy írásait tovább gondolva, és
az asszociációkat szabadjára engedve lehet arra is gondolni, hogy a
vádlott által tervezett tömegmegmozdulások, illetve a hatalom arra adott
bizonyos fajta reakciója nyomán akár bűncselekményekhez is vezethetnek
az események, ám ez korántsem egy olyan közvetlen fenyegetés, amely
bűncselekmény megállapítására alapot adna. Ilyen jellegű
megnyilatkozások manapság már egyébként is nyilvánosságot kapnak a
médiában, de még akár a Parlament falai között is, és mégsem sem
merülhet fel ezek alapján büntetőjogi felelősség megállapítása - érvelt a
bírói tanács elnöke.
Mindezek alapján a Kúria leszögezte, hogy a
Budaházy védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapos,
ezért a vádlottat felmenti, mert nem követett el bűncselekményt.
"Győzelem!"
- kiáltotta az ítélethirdetést követően a tárgyalóteremből kilépő
Budaházy György, akit megtapsolt és éljenzett maroknyi híve a Kúria
folyosóján.
"Érdemes küzdeni. El lehet érni az igazságot a
bíróságon is" - mondta az állam elleni bűncselekmény vádja alól
felmentett vádlott. Ügyvédje, Szikinger István nem kívánta kommentálni a
döntést, mint mondta: a Kúria ítélete magáért beszél.
Budaházy
György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választási eredmények
elleni tiltakozásul néhány társával lezárta az Erzsébet hidat, majd az
évek során számos tüntetést szervezett, és több eljárás indult ellene.
Jelenleg országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett
terrorcselekmények vádjával folyik ellene és 16 társa ellen első fokú
büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. Jelenleg házi őrizetben van,
korábban több mint két évet töltött előzetes letartóztatásban.
Két
hónapja Budaházy részlegesen megnyert egy polgári pert csaknem egy
évtizeddel ezelőtti rendőri intézkedések kapcsán a BRFK-val szemben a
Kúrián. Ugyanakkor egy hónappal ezelőtt a Kúria a felülvizsgálati
indítványt elutasítva kétszázezer forintos pénzbüntetés megfizetésére
kötelezte Budaházy Györgyöt a Szabadság téri szovjet emlékmű több mint
fél évtizeddel ezelőtti, az MTV székház ostromának éjszakáján történt
megrongálása miatt.
MTi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése