A Save the Children nemzetközi gyermekvédelmi szervezet felmérése
szerint 170 millió öt éven aluli gyerek fejlődését akadályozza az
elégtelen tápláltság, illetve az, hogy a szoptatós anyák maguk is
éheznek. Pakisztánban, Bangladesben, Indiában, Peruban és Nigériában él a
fejlődésben visszamaradt gyerekek fele.
Hat szülőből egy nem engedheti meg magának, hogy húst, tejet vagy zöldséget vegyen. A jelentés adatai szerint a gyermekhalálozás egyharmada elégtelen táplálásra vezethető vissza.
Herczog Mária szociológus elmondta: pontos magyar adatok nincsenek, de az ismert, hogy a pénzhiány egyre több problémát okoz - még a gyermekotthonokban is.
Magyarországon a gyerekek körülbelül húsz százaléka él mélyszegénységben, ez az arány nagyjából megegyezik az európai arányokkal, persze Luxemburgban nem ugyanaz szegény gyereknek lenni, mint Magyarországon - tette hozzá a szakember.
Hat szülőből egy nem engedheti meg magának, hogy húst, tejet vagy zöldséget vegyen. A jelentés adatai szerint a gyermekhalálozás egyharmada elégtelen táplálásra vezethető vissza.
Herczog Mária szociológus elmondta: pontos magyar adatok nincsenek, de az ismert, hogy a pénzhiány egyre több problémát okoz - még a gyermekotthonokban is.
Magyarországon a gyerekek körülbelül húsz százaléka él mélyszegénységben, ez az arány nagyjából megegyezik az európai arányokkal, persze Luxemburgban nem ugyanaz szegény gyereknek lenni, mint Magyarországon - tette hozzá a szakember.
Az ENSZ Gyerekjogi Bizottságának tagja szerint nem csal a szegény
réteget érinti az a súlyos probléma, hogy a gyerekek nem táplálkoznak
minőségi módon, vagyis nem jutnak hozzá a megfelelő vitaminokhoz és
ásványi anyagokhoz.
Elsősorban vas-, jód-, és cinkhiányban szenvednek a gyerekek, akik így enerváltakká válnak, tanulási képességeik pedig lanyhulnak. Lustának, motiválatlannak tűnhetnek, és még a szakemberek közül is kevesen gondolnak arra, hogy súlyos vitamin- és ásványianyag-hiányuk van - magyarázta a szociológus.
Jódhiány és elbutulás
Elmondta azt is, hogy Magyarország bizonyos területein súlyos jódhiány a jellemző, és 50 ezer gyereknél áll fenn az elbutulás veszélye, mert kevés a jód az ételben. A szakemberek és a döntéshozók ismerik a problémát, mégis évek óta azon folyik a vita, hogyan pótolják a jódot, pedig ezt olcsón és gyorsan meg lehetne oldani például úgy, hogy a közétkeztetésben jódozott sót használnának - fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy a mesterséges adalékanyagok -, amelyeket tartósított élelmiszerekhez adnak - is komoly problémákat okozhatnak a gyerekeknél: hiperaktivitást és súlyos allergiákat idézhetnek elő.
Elsősorban vas-, jód-, és cinkhiányban szenvednek a gyerekek, akik így enerváltakká válnak, tanulási képességeik pedig lanyhulnak. Lustának, motiválatlannak tűnhetnek, és még a szakemberek közül is kevesen gondolnak arra, hogy súlyos vitamin- és ásványianyag-hiányuk van - magyarázta a szociológus.
Jódhiány és elbutulás
Elmondta azt is, hogy Magyarország bizonyos területein súlyos jódhiány a jellemző, és 50 ezer gyereknél áll fenn az elbutulás veszélye, mert kevés a jód az ételben. A szakemberek és a döntéshozók ismerik a problémát, mégis évek óta azon folyik a vita, hogyan pótolják a jódot, pedig ezt olcsón és gyorsan meg lehetne oldani például úgy, hogy a közétkeztetésben jódozott sót használnának - fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy a mesterséges adalékanyagok -, amelyeket tartósított élelmiszerekhez adnak - is komoly problémákat okozhatnak a gyerekeknél: hiperaktivitást és súlyos allergiákat idézhetnek elő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése