Tömegtüntetések az ACTA ellen Budapesten is '

                  Az  internet  cenzúrázása  régi  terv  a  világ  vezetőinek.Meg  lehet  érteni  az  álláspontjukat.Az  interneten  sok  információ  létezik  politikusokról  és  más  vezetőkről . Az  internet által  gyors  információhoz  juthatnak  sokan. Van  sok  kalóz és pornográf  oldal,mely  káros  lehet.Ezek  az  okok  elfogathatók,de  a modern  technika  által  meg  lehet  akadályozni  a  hozzáférést.A  valódi  ok : a  cezúra.Ezt  akarják  elérni.Sokan  tiltakoznak  az  ACTA  ellen  a  világon.Budapesten  is  lesz  tüntetés.Vajon  lesz  eredménye ?

"Ad acta" tenné az információszabadságot a szerzői jogok védelmében ellenzői szerint a Magyarország által is aláírt nemzetközi kalóz-ellenes megállapodás. A legújabb internetkorlátozási törekvések ellen szombaton százezrek vonulhatnak utcákra világszerte, a szabadságharc szele Budapestet is elérte.

ACTA-ellenes tüntetők Ljubljanában

Reuters - Srdjan Zivulovic

 A világ harminc országában, köztük Magyarországon tüntetnek az internet szabadságáért szombaton, a Stop ACTA nemzetközi akciónapon. Az online kalózkodás és az illegális szoftverkereskedelem nemzetközi visszaszorítását célzó, titokban előkészített és megkötött Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) ellen közösségi szájtokon szervezkednek. A nemzetközi Occupy térfoglaló mozgalom "gondozásában" összesen több mint kétszáz városban tüntetnek, az Egyesült Államoktól az egész unión át Ausztráliáig. A szófiai tüntetésre például 50 ezren jelezték részvételüket, a bukarestire 30 ezren (további 30 román városban pedig még ugyanennyien). A hírek szerint több mint 50 német és 40 francia városban is tüntetnek, összesen százezrek vonulhatnak az utcákra. Magyarországon négy tüntetés lesz: a térfoglalók budapesti akcióját a Képviselői Irodaház elé hirdették meg, a közösségi hálózatokon több mint ötezren jelezték részvételüket. Több százan jelentkeztek a pécsi, szegedi és székesfehérvári Occupy-tüntetésekre is.

Az ACTA sorsa egyelőre bizonytalan, még azt sem tudni, végül hány ország vállalja be. A titkos tárgyalásokon még 39 ország vett részt, a megállapodást tavaly októberben az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland és Szingapúr szignálta, majd idén januárban az EU és 22 tagállama írta alá. Mexikó és Svájc várhatóan később csatlakozik, ahogy a "kimaradt" EU-tagok, Ciprus, Észtország, Hollandia, Németország és Szlovákia is. A megállapodás megkötését az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia – ez sem lesz zökkenőmentes, főleg miután az EP-s témavezető, Kader Arif az ACTA elleni tiltakozásul lemondott posztjáról. Emellett az EU-tagoknak is ratifikálniuk kell a megállapodást (esetünkben a parlamentnek törvényt kell hoznia róla). A ratifikációs folyamat a tömegtüntetések hatására elhúzódhat, a lengyel, a lett és a szlovák kormány már el is halasztotta a tárgyalását, Szlovénia tokiói nagykövete pedig bocsánatot kért, amiért meggondolatlanul aláírta az ACTA-t. Az összes csatlakozott országban tüntetéseket tartottak-tartanak, az ACTA ellenes petíciót pedig már több mint kétmillióan írták alá. 

Teljes cikk : http://nol.hu/